Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Kötélverés és kötélgyártás
Kötélverés és kötélgyártás. A kötél anyaga és belső sajátságai. A fonókerék. A fonás, kifarkalás, kátrányozás. A kötélverés ágvezetö körül. A gépi kötélmívesség. Huddert szabadalmazott alattsága. A legtöbb kötélárúra, közismert dolog, a durvára vagy finomra font kender vagy len szolgáltatja az anyagot. A legfinomabbra és legegyenletesebbre font kendert a legjobb és legerősebb kötelekre használják, mert a legnagyobb tartósságot ez kölcsönzi. Ezen kivül más rostanyagokat is dolgoznak fel kötélnek; a nálunk honos nyers anyagokon kivül még nehány külföldi is használatos; ez utóbbiak közül a legkiválóbb a coir vagy a royá, a kokusdió rostos takarója, és az ú. n. manila-kender. A coirból készült köteleknek a víz még nagyobb tartósságot kölcsönöz, a miért is a déli tenger szigetlakói összes hajóköteleiket ebhői készítik ; újabban Európába is utat tört magának. A manila-kender a bananán növény egy válfaja leveleiből ered és a filippi szigetek lakói jelenleg köteleknek gyártják fel. E símulékony rostokon kivül a merev vas is használtatik köteleknek ; az ebből gyártott sodronykötelek készítéséről majd alább lesz alkalmunk szólani. A kötélverés. Ha nehány száz vagy ezer fonalat egygyé sodranánk össze, igen rósz kötelet nyernénk, mert ha ily kötelet megfeszítenénk, a feszítés csak a külső rétegre terjedne ki, a belsők pedig érintetlenül maradnának, sőt az előbbiek sokkal előbb pattannának szét, mielőtt a belsők ellentállási erejüket érvényesíthetnék. A kötelek készítési módja tehát egészen más. A köteles előbb fonalat sodor, ebből zsinórt, több zsinórból kötelet, kötélből alattságot és úgy tovább, mindig a kisebbről a nagyobbra haladva. Ez által az összes rostoknak és fonalaknak nemcsak benső összefonódása eszközöltetik, hanem a már említett természeses nehézség is csökkentetik, mely a külső és belső rétegeknek egymástól különböző viszonyából keletkezik ; mert elgondolható, hogy az ilykép egymásba futó fonalak a kötél megfeszítésében egyenletesen működnek közre. Hogy a kötél szerkezetével jobban megismerkedjünk, bontsuk fel egy vastagabb kötél vagy alattságnak végét. Azt látjuk belőle, hogy az egész három vékonyabb kötélből van sodorva. E kötelek egyikét megvizsgálva, ismét az derül ki, hogy ez szintén háromrétű, azaz három ágból készült ; tovább vizsgálódván látjuk, hogy ezek mindegyike meglehetős számú fonalakból áll, és még tovább menve visszajutunk a természethez, az egyes kenderrostokhoz. A mindennapi használatra szolgáló kötelnemiiket kézi munka állítja elő ; a hajózásnál használt kötelek azonban gépen készülnek. Az első munkát, a fonalfonást, azonban még itt is kézzel készítik. Az utóbbi időben a kötélfonásra szolgáló gépek már igen kitűnő árut szolgáltatnak és előre látható, hogy előbb utóbb a kötélverést szintén a gépi gyártás veszi át.
