Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A rostanyag feldolgozása
172 A rostanyag feldolgozása. és rostjai igen simákká és fényesekké lesznek. Az erre szolgáló kefék igen sűrűn ki vannak rakva merev sertékkel. A lent egy méter hosszú deszkának közepén kiálló faszögre hurkolják, kiteregetik rajta és szálai hosszában óvatosan végig kefélik. A főzés hamulúggal, hamuzsiroldattal vagy szappan és lúgkeverékkel történik. Előnye e főzésnek a nevezett folyadékokkal abban áll, hogy a növényenyvnek azt a részét feloldja, melyet az áztatás érintetlen hagyott. Ez eljárás a lent nemcsak megfinomítja, hanem fehérséget és fényességet kölcsönöz neki. A főzésnél rendesen ezt az eljárást követik : az üstnek fenekét kirakják szalmával vagy öreg vászonnal, erre aprózott szappant hintenek, a melyre 0,20—0,25 m. vastag lenréteget raknak, erre ismét szappant, majd lent stb. Legfölülre egy szorosan záródó átlyukgatott fafödő^06. ábra. Len-ecselö gép. A'el leszorítják a lent, midőn az üstöt már meleg hamu- vagy hamuzsirluggal megtöltők. A főzés két órán át tart, a lent azonban csak 24 óra múlván veszik ki, vízben megöblögetik, levegőn és napon megszárítják. — Ez a szabad kéz munkája. Már most térjünk át az ecselő-gépre. Az ecselő-gépek újabban annyira tökéletesedtek, hogy majd minden lenfonó intézetben alkalmazzák. A kézi ecselést azonban korántsem zárták ki. Az ecselőgép munkája a kézi ecselésétől abban különbözik, hogy az előbbinél dobokon, végtelen szíjjon vagy csavar-orsók közt alkalmazott ecselő rudak mozgékonyán fel alá járnak, a gép elé tett lent azonban az ecselés alatt szilárdan álló harapó fogók tartják. A 206-ik ábrában rajzolt ecselő gépen a a a fogó-
