Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A rostanyag feldolgozása
A fonál matolálása, fajtázása és csomagolása. 165-tők. Ezek a gépek feltalálásuk óta sokszorosan javítattak és drágább voltuk mellett is nagyon elterjedtek. A fonal matolálása, fajtázása és csomagolása. A kézfonógépen a gyapotfonál mint fonadék elkészült már most, azonban hogy használható legyen még több munkát kíván. Mindenekelőtt a motolára (Weife, dévidoir, reel) szedik, hogy pászmákká, matrimjokká vagy serébekké (Strähne, écheveux, hanks) változtassák, melyeket egy harántosan áthúzott fonállal egyenlő részekre választanak, és ezek ige (Gebinde, cut) nevet viselnek. Ezeknek az igéknek fonalai száma rendesen törvényesen van megállapítva, sok helyütt azonban a szokás határoz, hogy hány fonál legyen benne. A matringok súlya, melyet egy külön fajtázómérlegen határoznak meg, a fonál finomságára enged következtetni ; mennél finomabb a fonál, .annál kevesebbet nyom a matring és annál több matring jut egy fontra. A fonál finomságát tehát a szerint határozzák meg, hogy hány matring tesz egy fontot. Az angol rendszer van erre nézve általánosan elfogadva. Az angol matola körfogata 1 Va yard vagy 54 angol hüvelyk ; 80 fonalkerület a matola körül egy ige és hét ige egy matring. E szerint egy matring tesz 2520 angol lábat vagy 840 yardot vagyis 7G1 métert. A francziák motolája 1S/? méter körfogatú; 70 fonáltekerület egy 100 méter liosszaságu ige ; 10 ige egy matring. A gyapotfonál (twist) fajtázása történhetik a szerint 1. mily fonógépen készült: water- vagy mule-twist; 2. a gyapot minősége szerint tekintetbe véve a fonadék szépségét : prima és Sekunda (jobb, jó, csekélyebb, különösen jó stb.) ; 3. a használat ■czélja szerint: mejékfonál (Kettengarn, chain, warp) vagy ontokfonál (Schussgarn, trame, woof) ; és 4. a finomsági szám szerint, a mint fönebb említők. Az erősebb sodrat miatt a water-fonál majdnem kizárólag mejékül használtaik, a mule-fonál pedig egyaránt mejéknek vagy ontoknak. Medio-tivist vagy félmej ék - fonál alatt erős sodrású mule-fonált érteni. Az erőművi szövésnél öntökül használt mule-fonalat mint körtealakú fonáltekercseket, mint u. n. bugákat (Kötzer, pincops) szedik le a mule-gép orsóiról s azonnal bedugják a vetélőbe, hogy minden további előmunkálat nélkül ontokgépen lehessen elszőni. A gyapotfonalat különböző nagyságú és súlyú göngyökbe csomagolják. Az angol gyapotfonalat ha water és medie 10 fontos-, ha mule 5 fontos-, ha pedig finomabb minőségű szintén 10 fontos göngyökbe csomagolják. Minden ilyen göngyben bizonyos számú nyaláb (Docke) van, melyek a fonál finomsága szerint 5—10 mat- ringból állanak. A 60 numbertől (számtól) kezdve a finomabb fonálnál majd mindig 30 matring van egy nyalábban. Az erőművi gyapjúfonás. Az erőművi gyapotfonás részletes kifejtése után, melylyel versengve fejlődött ki a gépi gyapjú- és lenfonás, ez utóbbiak technikai különbségeit annálinkább is kell kellőleg méltatnunk, minthogy a gyapjú- és lengyártmányok a continensen a legrégiebbek e annál fontosabbak, mert nyersanyaguk saját termelvényiink. Mindenekelőtt szóljunk azon előkészületekről, melyek a gyapjú fonását megelőzik. Ezek a gyapjumosás, nyírás és fajtázás, mely miveletek igaz nem tartoznak szorosan a gyári feldolgozás körébe, de mint olyanok, melyek teljesebb képét adják az ■egyes fokozatoknak, melyen végig kell mennie a gyapjúnak míg fonallá s szövetté lesz, nem mellőzhetők. A gyapjút, hogy a kellő állapotban jusson a kereskedésbe, mosás által kell megtisztítani a rátapadt mocsoktól, mely néha oly nagy, hogy a gyapjú súlyát megkétszerezi. A mosás rendesen a juhok testén megy végbe a nyirés előtt. Különböző módjai vannak ennek, rendszerint ezeket használják : aj az usztatást, mikor is a
