Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A XVIII. századtól 1848-ig Magyarországra és kapcsolt részeire adományozott kizárólagos ipari találmányi szabadalmak

tetés terhével ne merészeljék. Hanem megengedjék, hogy a kegyesen neki 10 évre adományozott engedélyünket és jóváhagyásunkat ugyanő, örökösei, hagyományosai, minden mások kizárásával, bárhol (mégis úgy, mint előbb, a földesúri jog sértetlen­sége mellett) szabadon, biztosan, minden alkalmatlankodás, kár és akadály nélkül használhassák, élvezhessék és annak örvendhessenek és azok által, akiket illet, vagy illetni fog, minden módon megengedtessék. Máskép nem cselekedvén. Ezen függő titkos pecsétünkkel, amelyet mint Magyarország apostoli királya használunk, meg^ erősített levelünk erejével és tanuságtételével, amelyet olvasás után a felmutatónak mindig visszaadatni kívánunk és parancsolunk. Adatott őszintén kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos Galanthai Eszterházv Ferenc (címei) kezével főhercegi váro­sunkban, Bécsben, Ausztriában, 1782. évi március hó 2-án, uralkodásunk stb. Első oldalán: bejegyezve a 2-odik osztályú királyi könyv 4. sz. kötete 51S. és köv. lapjain. Jegyzet. Mikor Liebetraut imént említett kizárólagos szabadalmát Bihar vár­megyében kihirdették, Báty János Bihar vármegye tiszti főorvosa, vagy amint annak idején nevezték, fizikusa, előterjesztést tesz a vármegyéhez20, amelyben elmondja, hogy ezt a kiváltságot ő is kérhette volna, mivel Magyarországon maga a természet gyártja a sál alcalino minerale-nek nevezett sót, amely nem egyéb, mint a magyarul sziksónak nevezett só, amely a debreceni szappan kiválóságát létesíti és amelyről az elhunyt magyar medikus: Pázmándy Gábor, a Bécsben kiadott Idea natri Hungarici című dissertatiójában is említi, hogy a sál alcalino minerale nem egyéb, mint a ma­gyar sztksó. Báty tapasztalata szerint ez a só sok helyt fordul elő és különösem tapasztalta annak előfordulását két járásban, ahol a kamomilla dúsan nő és ahol a sál alcalino minerale is előfordul. Azért hívják a magyarok a kamomillát székfü- virágnak, mivel ezt a sót széksónak nevezik. Megjegyezzük, hogy a fentebb említett Idea szónál a papiros lenyírt lévén, az olvasása kétes. Lajstr. sorsz. 3. Kempelen Farkas 1788. évi július hú 17-én találmányi jelenten be az ál­tala lűzgépnck és reakciós gépnek nevezett gépekre és ezekre a kizáró­lagos szabadalmat nemcsak Magyarországra, hanem a Cseli-Oszlrák örö­kös tartományokra is 12 évre kéri. Kanc. 1788:10066. Az erre vonatkozó kérvény teljes szövege a következő: Euere Majestät! Der Unterzeichnete arbeitet schon seit vielen Jahren an der Verbesserung der Feuermaschinen, und hat viele anhaltende Mühe und eine beträcht­liche Summe Geldes darauf verwendet. Er hat schon vor zehn Jahren eitlen Versuch im grossen hier in Wien für die Röstkammer im Münz und Bergwesen gemacht. Allein, weil or dazumal das rechte Verhältniss des Wasserkessels verfehlet hat. so hat seine Maschine nicht ganz das geleistet, was von derselben gefordert wurde. Er sah sich daher genöthiget die Ausführung seines Antrages auf eine andere Zeit zu verschieben. Seit dem hat er auf seinen Reisen, besonders in Engelland Gelegenheit gehabt seine Kentnisse in diesem Fache um vieles zu vermehren, so, dass er sich nun­20 Helytartótan. o. departam commenrc 1788, fons. 95, pos. 4. Az előterjesztés kelt 1788. évi jún. hó elsején 89

Next

/
Thumbnails
Contents