Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A XVIII. századtól 1848-ig Magyarországra és kapcsolt részeire adományozott kizárólagos ipari találmányi szabadalmak

emelőgép;13 Schuster Frigyes Amadé: eljárás petinet szövésére és harisnyák s több efféle kötésére;14 De Cochelet Lajos: posztónyíró gép;15 Doschot József lovag: főző- és fűtőkészülék;16.

Lényegében a privilegium privativum kifejezés sem jelöl egyebet, mint kizárólagos szabadalmat, ami már abból is következik, hogy a privilégium exclusivummal együttesen fordul elő, sőt mint például a Derczényi-féle szabadalomban is, kizárólag használják a szabadalmi kiváltság kifejezésére a privilégium exclusivum helyett.

Ez a szóbanforgó kifejezés nyilván azt akarta mondani, hogy más közérdekű szabadalommal szemben az adott esetben inkább magánérdekű kiváltságról van szó. Különben itt még azt is megemlíthetjük, hogy — mint osztrák szerzők közlései is mutatják —, a privilegium privativum kifejezést II. József előszeretettel használta. Egészben véve azt mondhatjuk, hogy ennek a kifejezésnek egyedül vagy privilégium exclusivum kifejezéssel vagylagosan használt alakja nagyjában csak az 1820-i évben életbeléptetett osztrák törvénnyel, illetve a magyar szabadalmi ügy rendezésére tervezett és utóbb 1822-ben kibocsátott rendelettel szűnt meg, bárha szórványosan még ezután is találkozunk evvel a kifejezéssel az ipari szabadalmakra vonatkozó ügyiratokban.

Mint az itt előadottakból látható, olyan szabadalmakról tettünk említést, amelyek túlnyomóan a XVIII-ik század utolsó két évtizedéből eredők. Evvel azonban korántsem állítjuk azt, hogy a jóval korábbi időkben, még a Mária Terézia által 1755-ben Lobi Ahron Dindeschernek, a cseh királyság- és az osztrák örökös tartományokra adományozott szabadalmát megelőző időkben ne fordultak volna elő ilyenek iránti kérelmek, sőt hellyel-közzel még szabadalmak is. Mivel azonban ily irányú kérvények eddig nem kerültek elő, sőt a megadott szabadalom is szorosan csak annak tárgyi körét írja körül, anélkül, hogy a szabadalom túl ajdonols előjogairól tájékoztatna, ezekkel nincs szándékunk részletesebben foglalkozni.

Csak példaképen, tájékoztatásul említjük, hogy 1711. évi szeptember hó 4-én, Bécsben kelt elhatározásával Eleonora Magdolna, Magyarország királynéja és regense Vogemont Lothárnak szabadalmat adományozott malmok és egyéb gépek készítésére című találmányára, valamint malmok építésének gyakorlására.17 Kiemeljük, hogy ezt a szabadalmat kifejezetten magyar szabadalomnak kell tekintenünk, mivel az adománylevél szövegéből világosan kitűnik, hogy azit Eleonora Magdolna királyné és regens azzal a titkos függő pecséttel erősítette meg, amelyet mint Magyarország királynéja és regense (rectrix) használ.

E részben megemlíthetjük, hogy I. József 1711. évi április hó 17-én történi halála után arra az időre, míg utóda: III. Károly Spanyolországból megérkezik, 'Eleonora Magdolna, T. Lipót har13 Ugyanitt 1818. fons 00, pos. 1, accl. 3.

14 Ugyanitt 181<8. fons 132, pos. 1.

15 Ugyanitt 1818. fons 159, pos. 1.

16 Ugyanitt 1818. fons 180, pos. 1.

17 1. oszt. kir. könyv, 28. k. 583—584. lapjain.

85