Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A magyar ipari találmányi szabadalmak ügyének és az ipari szabadalmak engedélyezésének teljes függetlenitése Ausztriától
Az eljárást a tervezet 6—15. §§-ai szabályozzák. E szerint az eljárás kezdő stádiumában az eddigitől lényegében nem különbözik. A továbbiak folyamán azonban az ügy a helytartótanács részéről kirendelt előadó kezébe kerül, aki, ha szakértő meghallgatását tartja szükségesnek, azt egy négy tagból álló szakértő választmánynak adja ki, a mely a kérvényt titoktartás mellett megvizsgálván, véleményt ád, a melyet az előádó a saját javaslatával a helytartótanácshoz beterjeszt. A helytartótanács tanácsa pedig arról nyomban határoz. Ez a határozat azután ahhoz a hatósághoz megy, a mely a kérvényt felterjesztette. A biztositvány kiadását a hírlapokban azonnal közölni kell. A 16—20. S$-°k: a biztositvány kiadásának feltételeit írják körül. E szerint ilyent oly honfiak kaphatnak, akik a tervezet 1. és 2. gg-ai szerint találmányokat, javításokat tettek, avagy oly idegenek, a kik külföldön szabadalmazott találmányaikat Magyarországon is gyakorlatba hozni óhajtják, ilyenekre azonban a biztositvány csakis arra az időre adható, míg a találmány a külföldön védelem alatt áll. A tervezet 21. §-a a biztosítvánvi időt 3, 6. 10 és 14 évben határozza meg. A 22. §. szerint a biztositvány után az országos pénztárba díjat kell fizetni, a 23. g. 20 forint felvételi díj letételét írja elő, a mi nélkül a kérvény nem terjeszthető a m. k. helytartótanács elé. A 24. g. a 21. g-ban körülírt időtartam mérvéhez képest szabja meg a bizto- silvány után évente fizetendő biztosítvánvi díjat. A 25—36. gg-ok részletesen körülírják abiztosítványozoltak jogait, a 37—45. gg-ok a biztositvány megszűnésének, a 46—58. gg-ok pedig a m. k. helytartótanács rendelkezésének eseteit sorolják fel. Záró intézkedésül az 59—63. gg-ok az óvási levélre vonatkozó rendelkezéseket foglalják össze. Ez az óvási levél lényege szerint nem más, mint az angol és amerikai szabadalmi jog hasonló intézménye a végből, hogy a feltaláló biztosíthassa magának azt a jogot, hogy a találmánya tökéletesítésére kapott óvási idő alatt bárkinek, a ki találmányát elleste biztositvány adatni nem fog.65 * Az előzőkben az ipari találmányi szabadalmi ügyünk állapotát vázoltuk annak kezdetétől a szükséges módosításokkal ma is érvényben álló 1895. évi XXXYÍÍ. te. létrejöttéig. A továbbiakban a magyaroknak és magyarországiaknak engedélyezett ipari találmányi szabadalmakat fogjuk ismertetni azok történeti fejlődésének egyes időszakai szerint a X\ III. századtól 1848-ig, és pedig 1. A XVIIÏ. századiakat, II. A XIX. század első két évtizedéből valókat, III. Az 1821—1827. évközieket. IY. Az 1827—1833. évközben hatályossá nem váltakat, Y. Az 1834—1848. évköz eseményeit és az egyetlen 1841. évi magyar szabadalmat. 65 Ezt az egész javaslatot ismertette Dr. Beck Salamon: »Egy ismeretlen magyar szabadalmi törvényjavaslat« című közleményében a »Szabadalmi Közlöny« 1)3/. évi január hó 15-i 2. számában. Dr. Bittó Béla: Ipari szabadalmi intézni, tört. előzményei 6. 81
