Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - Az ipari találmányi szabadalmak ügye az abszolutizmus korában
B) Az ipari találmányi szabadalmak ügye az abszolutizmus korában A korábbi időben vázolt események kapcsán már láttuk, hogy a birodalom központi hatalmának minden törekvése e téren oda irá- nyult, hogy az egész Osztrák-Magyar Birodalomra érvényes egységes találmányi szabadalmi rendszer 1 éles í 11 essék. Ezért próbálkozott már ennek létrehozására az 1832. évi osztrák szabadalmi patens megalkotásánál és még az ezt követő időben is — sikertelenül. Egyéb céljai mellett ennek az egységes, az egész birodalomra kiterjedő szabadalmi rendszer létesítésére alkalmas időpontnak találta a magyar szabadságharc levere lését és a találmányi szabadalmak ügyének császári pátenssel való elintézését. Így létesült az 1852. évi. augusztus hó 12-én kelt császári nyilt parancs a találmányi szabadalmak ügyvitelének rendezésére az egész birodalom területén, beleértve Magyar- országot és Erdélyt is. Ennek és végrehajtási rendeletének magyar l'ordílását az V. alatti mellékleten a), illetőleg b alatt adjuk, térdemében ez a császári nyilt parancs lényegileg az 1820. és 1852. évi osztrák pátensek intézkedéseiből áll. a mi már abból is kitűnik, hogy az említett osztrák szabadalmi pátensek legtöbb szakasza abba ál van véve. Erre az időszakra esik égy osztrák hetilap megjelenése is. mely a mezőgazdaság, bányászat, a gyári, ipari és kereskedelmi téren felmerülő legújabb találmányokat ismertette Dr. Fernand Stamm szerkesztésében és kiadásában: >Die neuesten Erfindungen im Gebiete der Eandwirtschaft, des Bergbaues, des Fabriks- und Gewerbewesens und des Handels« címen. Jutányos előfizetési ára — évi 5 frl — mellett lehetővé tette, hogy az érdeklődők a találmányokon kívül a lejárt szabadalmakról s azok leírásairól könnyebben értesülhessenek. A mennyire a rendelkezésünkre álló egyik példányából megállapítható. 1857-ben indult meg. Evvel kapcsolatban megemlíthetjük. hogy ez a császári nyilt parancs megengedte a találmányi bejelentések leírásának szerkesztését magyar nyelven is. Ez azonban korántsem akart engedmény lenni, hanem természetes folyománya volt a magyar nyelv és nemzetiségről szóló, érvényben álló 1811 évi
