Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - Az 1820. évi december 8-án kelt új osztrák szabadalmi törvény és az annak megfelelő magyar szabadalmi rendelet
hogy ;i vonalkozó javaslatai, illetőleg előterjesztését majd akkor mulassa be, ha a kereskedelmi törvénytervezet országgyűlési letárgyaló sa után a rendek javaslatai végső döntés alá kerülnek eléje.-'9 Közbevelőleg ilt kell megemlékeznünk egy. az irodalomba ál- ment. nem egészen helytálló adatról. Ivósa Zsigmond dr. a magyar szabadalmi törvények magyarázata című műve 0 bevezető része 1-ik oldala szerint Ferenc király a m. k. udvari Kancellária 1828. évi április hő 1-én 2869. sz. alatt kelt véleménye alapján az 1822. évi március hó 12-én kiadott 0137. sz. helytartótanácsi rendeletét hatálytalannak nyilvánította. Mégis 1832. évi március hó 81-én. midőn Ausztriában újabb szabadalmi palensl bocsátott ki. nehogy a szabadalmak a magyar korona területén védtelenek legyenek, hosszas tárgyalások után 1835. évi május hó 0-án kelt legfelsőbb elhatározásával a szabadalmak védelmének végleges rendezéséi a magyar korona területére azon időpontra rendelte elhalasztani . mikor a hiteltörvények tárgyalás alá vételnek, addig azonban az 1822. évi március hó 12-én 0137. sz. a. kiadott helytartótanácsi intézménybe foglalt szabályokat a magyar államterületre érvényébe visz- szah élvezte. Kosa dr. jelzett közlését a rendelkezésre álló adatok alapján cgyben-másban helyesbítenünk kell. A m. k. udvari Kancellária ill szóbanlevő, 1828. évi április hó 1-én kell véleménye nem 28(h). sz. alatt, hanem 4965. Kanc. sz alatt van.-‘.Téves továbbá véleményünk szerint az is, hogy az uralkodó 0137. sz. a. kibocsátott, a kizárólagos szabadalmak engedélyezésére vonatkozó helytartótanácsi intézményt hatálytalannak nyilvánította volna, mivel a m. k. udvari Kancellária említett véleményének beérkezése után az országgyíílé- sileg egybegyüll rendeket arról rendelte értesíteni, hogy a kizárólagos szabadalmakra vonatkozó rendelkezések beszüntetésére irányuló kérelmet illetőleg kegyes elhatározását maid az illetékes kormányszékek meghallgatása után fogja velük közölni.-2 E mellett szól még az is, hogy a m. k. Kancellária egy 1845 évi ügyiratából29 30 31 32 33 kitűnik, hogy a magyar szabadalmak engedélyezése és a német örökös tartományokra engedélyezett szabadalmak kiterjesztése Magyar- országra, csakis az eddigi szokás szerint. tehát nem legfel29 Ugyanitt, az előbb említett jelzet alatt, a legf. elhatározás kelte: 1835. évi május hő 6-a. 30 Első kiadása a szerző kiadásában 1898-ban, a második pedig Pollitzer és Fia bizományában, az IMII. évben jelent meg. 31 Ä Kosa dr. által hivatkozott 2869 m. k. udvari kancelláriai szám, amint annak megtekintéséből meggyőződtünk, ns. Kálnay János insurrectiós volt másodkapitánynak szűkös viszonyaira való tekintettel kért segélyezési ügvére vonatkozik, amely 1828. évi február hó 20-án elutasítólag intéztetett el. Úgy sejtjük, hogy Kosa dr. ezt a téves számot a m. Ik. udvari Kancelláriának a Felség elé terjesztett 1835. évi m. k. udv. kancelláriai 6390. sz. a. az orsz. levéltárban elfekvő véleménye tanulmányozása alkalmával jegyezhette ki. Ennek az ügyiratnak ugyanis üres szélén áll ez az irőnnal odajegyzett 2860 1828. szám, mint az 1828. évi április hó 4-én kelt m. k. udv. kancellária véleményes felterjesztésének kétségtelenül téves számjelzése. Ez a téves jelzés különben még kaparás vagy radirozás jeleit is mutatja. 32 Kanc. 1827:688S. szószerint: »...ut interea etiam relativae dispositiones in regno Hungáriáé sistantur: suam Majestatem sacratissimam auditis concernentibus dicasteriis benignam resolutionem edituram esse«. 53 Kanc. 1845:152. 68
