Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak

F E .1 E Z E T. II. IPARI TALÁLMÁNYI SZABADALMAK A/. iparilag fejlellebb országokban a kizárólagos találmányi sza­badalmak megszerzésének és fenntartásának módja, azok a sza­bályok, a melyek ezek jogkörét, az ellenök elkövelell kihágások, túlkapások büntetését szabályozták, intézményesen már jóval ko­rábban rendeztettek, mint az ipari fejlettség alacsonyabb fokán álló országokban. Ennek kell tulajdonítanunk, hogy míg az ipari fejlettség magasabb fokán álló Angolországban már 1 (323-ban, I. Jakab uralkodása alatt hozatott e részben az első törvény, addig például annak jeléül, hogy Franciaország ipari fejlettsége csak lassabban haladt előre, a kizárólagos találmányi szabadalmak ügye itt jóval később, az 1791. évi első francia szabadalmi törvénnyel szabályozódon Auszlria-Magyarországon, épen ipari elmaradottsága folytán, még ennél is később kerüli azok intézményes rendezésére a sor a XFX-ik század első kél évtizedében. Hogyha a találmányi szabadalmi jog fejlődésének kezdetét. Magyarországon követni akarjuk, úgy tekintettel szoros kapcsola­tunkra, mellyel a régebbi időben Ausztriával állottunk, leginkább az osztrák szabadalmi jog fejlődésének forrásaira és ismeretére vagyunk utalva, és pedig annyival inkább, mivel tudomásunk sze­riül e részben sem aXYIIJ-ik századból, sem az azt megelőző időből nem rendelkezünk olyan adatokkal, a melyek arra mulatnának, hogy az ipari találmányokra Magyarországot illetőleg léteztek volna kü­lönleges irány tadó szabályok akár az uralkodó e részbeni személyes ténykedését illetőleg, akár pedig más tekintetben. Az osztrák szabadalmi jog fejlődésével és az oltani jogszokások­kal több szerző foglalkozott. Legkimerílöbben von Beck-Mannagella Fái lovag, aki az osztrák szabadalmi jog egész anyagát úgy fejlődé-

Next

/
Thumbnails
Contents