Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
I. Fejezet. Gyári szabadalmak - Országos gyári jogosultsággal engedélyezett szabadalmak
7. Bobitsek József pesti lükürgyárosnak a es. k. sas jelvénynek boltja elölt való kifüggesztését az uralkodó minden kizárólagossági jog nélkül engedélyezi. Robitsek József pesti tükörgyáros kéri, hogy a cs. k. sas kifüggesztése a boltja előtt neki engedélyeztessék, mivel a tükröket senki sem tudja úgy készíteni mint ő és az üveget sem a hozzá hasonló módon csiszolni. A kérelem teljesítését a helytartó tanács minden kizárólagossági jog adományozása nélkül javasolja, a mit a m. k. udv. kancellária is elfogad (Kanc. 1805 : 7495). A rövid legfelsőbb elhatározás szövege: Placet. Franz m. p. (Kanc. 1806 : 1961). 8. Susanin Miklós elifánti birtokbérlőnek rozsolis és likörgyárán a cs. k. sas jelvény kifüggesztését, a cs. k. szab. gyár elnevezést, gyártmányainak szabad árusítását a szokásos szabályok betartása mellett az uralkodó engedélyezi. Susanni Miklós, a vallásalap tulajdonában lévő elefántí birtok bérlője ezen a birtokon saját költségén létesített és teljesen jó karba állított rozsolis és likőr gyárára szabadalmat kér (Kanc. 1805 : 674). A helytartó tanács véleménye szerint a gyár már korábban is fennállott sorházból alakíttatott át és szereltetett fel a szükséges eszközökkel. A megjelölt termékeket tényleg gyártja, ezek értéke 12102 frt. 37 kr. Hogy a bérlő a bérlemény lejártával a vallásalappal szemben esetleg ne támaszthasson igényt, kötelezvényt állított ki, mely szerint a létesítményekért a vallásalaptól nem fog kártérítést igényelni. Mivel úgysem kizárólagos szabadalomról van szó, hanem csak arról, hogy gyára magát cs. k. szab. gyárnak nevezhesse, a cs. k. jelvényt kitehesse és gyártmányait mindenütt árusíthassa, a helytartótanácsnak az a véleménye, hogy a kérelmezett szabadalom megadható volna, de csak avval a feltétellel, hogy- a mennyiben folyamodó az egyik vagy másik szabad királyi városban, vagy egyebütt raktárakat akarna állítani, e részben az illetékes törvényhatósággal kell megegyeznie. A helytartótanács véleményét a m. kir. udv. kancellária annál inkább is elfogadta, mert hasonló jogosultságot már a csabai gyár is kapott. (Kanc. 1806:6109). A m. k. udv. kancellária véleményét a legf. hely döntése alá terjesztvén, az elfogadtatott, az e részbeni legf. elhatározás ez volt: Placet. Franz m. p. (Kanc. 1806:7897). 9. Rupprccht Jánosnak és Kühn Kristófnak a soproni cukorgyár tulajdonosainak a jogelődeiknek 1794-ben cégükre kiadott kiváltság kiadását az uralkodó engedélyezi. Az 1794-ben Miihlböck Lőrinc és Krentsch András a soproni cukorgyárra szabadalmat kaptak, mely utóbb Nagy György és érdektársaira szállván, ezek a k. k. privilegirte Oedenburger Zucker-Raffinerie céggel engedélyt kaptak cukorgyár felállítására. A gyár utóbb csődbe és árverés alá került, mely alkalommal azt Rupprccht János és Kühn Kristóf az árverésen megvették 17.100 írtért. Minthogy ezt a vállalatot tovább folytatni óhajtják, kérik, hogy nekik új szabadalom adományoztassék. Erre a kérelmükre arról értesítettek, hogy miután szabadalmak formaszerűleg a bevett szokás szerint csakis azoknak állíttatnak ki, a kiknek kizárólagossági jogok adományoztalak, ily jogokban pedig a folyamodók nem részesül-
