Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

I. Fejezet. Gyári szabadalmak - Régibb gyári szabadalmak

használni ne merjen, vagy ne bátorkodjék. Ezt a jelen levél erejével jóváhagyjuk és megengedjük. Miért is összesen és egyenkint bármily rendű, rangú, hivatalú és nagyobb' méltóságú hív alattvalóinknak jelen levelünkkel szigorúan megparancsolva kegye­sen meghagyjuk, hogy az említett Cavali Antalt, annak embereit a hamuzsír ki­égetésében és árusításában semmikép megzavarni vagy akadályozni ne merész­kedjenek, hanem inkább engedjék meg, hogy ezt a kegyünket és jóváhagyásunkat, amely neki 8 évre minden másnak kizárásával magánosán engedélyeztetett, szabadon, biztosan és minden alkalmatlanság, kár és akadályoztatás nélkül hasz­nálhassa, élvezhesse és annak örvendhessen és megengedéséről azok által, akiket illet, vagy illetni fog, gondoskodni minden módon tartozzanak és kötelez lessenek. Ezen függő titkos pecsétünkkel, amelyet mint Magyarország apostoli királya hasz­nálunk, megerősített levelünk ereje és tanúsága szerint, amelyet annak elolvasása után a felmutatónak mindig vissza adatni kívánunk és parancsolunk. Adatott őszintén kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos Gróf Galanthai Eszterházy Ferenc (címei) kezével Bécs főhercegi városunkban, Ausztriában 1780 évi december hó 9-én. Uralkodásunk s a t. A fogalmazvány első oldalán feljegyezve: Beiktatva a II. oszt. kir. könyv 4 kötete 32 lapján. A kancelláriai osztály egyszerű latin nyelvű fogalmazványából fordítva.) 178íi november 23. Bées. II. József YVerthmülIer Fülöp Henriknek és társulatának a Komárom vármegyei Marczalliázán létesített szeszégető és pároló gyárára a magyar királyság és a német örökös tartományok terü­letére 30 évre szabadalmat adományoz. Eszerint termékeit nemcsak Magyarországon, hanem a német örökös tarto­mányokban is nagyban és kicsinyben árusíthatja, raktárakat és holtokat állíthat, ha ilyenek felállítása iránt az illetékes hatósághoz előzetesen beadott kérelem kedvező elintézésben részesült. L. az I. oszt. kir könyv 53 köt. 446 lapján. Jegyzet. A II. József korából itt közölt első, Cavalli-féle hamuzsír gyári sza­badalom kétségtelenül magyarországinak tekinthető, amit engedélyezési módja is igazol. Ellenben a másodikat, a Werthmüller félét nem tarthatjuk oly értelem­ben vett magyarországinak, mint p. o. Monte Gratiae, vagy Passardy-félét, Az, hogy Werlhmüller neve a magyar kancelláriai mutatóban sem saját neve, sem a privilegium vezényszónál nemtalálható, arra mutat, hogy ennek a gyári kiváltságnak az adományozása nem nálunk leli kezdeményezve, hanem Ausztri­ában és hogy ez inkább osztrák birodalmi szabadalom akar lenni. Ily télé sza­badalmakról már a korábbi időkből is van tudomásunk. Ezekre itt nem tér­tünk ki, mivel feladatunk csak a magyarországi vagy a magyaroknak adományo­zóit szabadalmak tanulmányozása volt. A kassai dologház kizárólagos gyári szabadalma posztógyárára. Ennek a szabadalomlevélnek fogalmazványa az országos levéltár kancelláriai osztályának erre vonatkozó 1801 évi 3512. számú ügyiratából hiányzik1, és az 1 Ennek végén kifejezetten meg van mondva: »conceptus privilegii exclusiv i deest azaz a kizárólagos szabadaloinlevél fogalmazványa hiányzik. 11

Next

/
Thumbnails
Contents