Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
I. Fejezet. Gyári szabadalmak - Régibb gyári szabadalmak
1770 január 13. Bées. Mária Terézia Báró Madruezi Andrásnak szabadalmat adományoz fehér festék gyártására a tojás héjából. Kanc. 1770:241. Mi Mária Terézia s a 1., ludtul adjuk' s a t., hogy mivel kedvelt hívünk nagyságos Báró Madruezi András a korábban semmi egyébre fel nem használt tojáshéjnak feldolgozását fehér festékre a festésre használatos ólomfehér helyett feltalálta, felségünkhöz aziránt folyamodott, hogy részére erre kegyes szabadalmunkat kegyelmesen adományozni méllóztatnánk, hogy annak révén külföldiek kizárásával magyar híveinkkel társulva, mint fel találó evvel a kedvezéssel magánosán 10 éven át élhessen. Ezen legalázatosabb kérelme által és még azért is kegyesen megindítíatva, hogy hív alattvalóink anyai gondját viselni kívánván, azok hasznáról gondoskodni óhajtunk, királyi hatalmunk teljességéből és különös kegyelemből Báró Madruezi Andrásnak kegyelmesen jóváhagyandónak és megengedendönek véltük azt. hogy amennyiben a fentebb említett 10 évi időközben belföldieket vesz társul nu\ga mellé, néhány városban az ily féle gyár használatát bírhassa és legmagasabb királyi kincstárunk terhe nélkül oly módon, amint a malmok és a gyár helyét,' teljesítvén a teljesílendőket, megszerezte, gyakorolhassa anélkül, hogy bárki is akár ennek vagy az eladási ára, akár a vásárlandó termék tekintetében megszoríthassa, és röviden, hogy ennek a festéknek előállítása bárkinek is rész szerinti, még kevésbbé pedig hogy az az idő jártával a köz terhére fordulhasson. £s ezenfelül tekintettel még arra is, hogy Bécs főhercegi városunknak festő, szobrász és építész akadémiája ezt a festékei kipróbálva úgy találta, hogy annak a falak, ajtók és ablakok festésére használata lehetséges, és ezenkívül ily módon a szegény emberek a tojáshéjaknak — amelyeket eddig egyszerűen csak eldobtak nem utolsód hasznát fogják venni, a hazai törvények értelmében gyárának egyrészről mindennemű köztehertől 10 éven át mentessége legyen, másrészről pedig, hogy ez a gyár semmiféle magán, de még az egész köznek a terhére és sérelmére ne vál- hassék, jelen levelünk erejével kegyesen jóváhagyjuk és megengedjük. Ezért nektek (és így tovább a cseklészi 1767. évi szabadalomlevél szerint a névre és tárgyra vonatkozó változtatásokkal a keltezésig.) Adatott őszintén kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos Gróf Galanthai Eszterházy Ferenc sál. kezével főhercegi városunkban Bécsben, Ausztriában az Ur 1770. évi január hó 13-ik napján. Uralkodásunk stb. Beiktatva az I. őszi. kir. könyv 48. köt. 277—278. 11. (A kancelláriai osztály egyszerű latin nyelvű fogalmazványából fordítva. Jegyzet: E szabadalomlevél alapján Magyarországon fehér festék gyár nem létesült. Erre mutat Báró Madruezi András László magyar alattvalónak 1801. évi május hó 12-én kell felség folyamodványa,11 amellyel hivatkozva az 1770-ben Magyarországra kapott és utóbb Erdélyre, majd pedig az egész osztrák birodalomra kiterjesztett szabadalmára egyebek között azt is kérte, hogy ez a felség folyamodvány a nádorral is közöltessék, hogy a rendekkel associatiot létesíthessen, amit ma úgy mondanánk, hogy azok őt vállalkozásában segélyezzék. A in. k. udvari kancellária e kérvény elutasítását a következő, a király elé terjesztett javaslatával ajánlotta:* 15 »nachdem aber derselbe während dieser Zeit in der Sache nichts unternommen hat, und sein gegenwärtiges Gesuch vielmehr auf eine von den liungarischen Ständen zu erhaltende Unterstützung abzuzielen erscheinet, welches 11 Kanc. 1801:4756. 15 Kanc. 1801 : 5631. 38
