Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
I. Fejezet. Gyári szabadalmak - Régibb gyári szabadalmak
jártas céhbeli vagy más közösségbeli mesterekkel állíthassák fel, azonban úgy és oly feltétellel, hogy idegeneknek sem posztót készíteni, vagy darabonként eladogatni, vagy pedig ollókat köszörültetni ne merészeljenek, mivel különben ezt a kegyes engedélyünket és kedvezésünket nekik sohasem akarjuk megadni. Amiért is nektek, híveinknek: az okos és körültekintő bírónak és a többi tanácstagnak, valamint a hites polgároknak és Esztergom szab. kir. városunk egész mostani és a jövendőbeli közönségének és más, bármi rendű, rangú, hivatalú és nagyobb méltóságú embereknek, különösen pedig a posztókészítőknek és olló- köszörülőknek, akik a magyar királyságunk területén laknak és tartózkodnak, jelen levelünkkel szigorúan megparancsolva rendeljük és meghagyjuk, hogy a korábban említett Szt. Máriáról nevezett rendtartomány szerzetes atyáit, jelesül pedig az Esztergomban székelőket, mint az korábban előrebocsáttatott, a csupán csak ezen rend és ennek Mária tartománya számára szükséges posztó készítésében és szövésében, hasonlóképen az ennek nyírásához alkalmazandó ollók köszörülésében akadályozni, zavarni, abban alkalmatlankodni és gátolni semmiképen se merészeljétek, sőt inkább magukat a mostani szerzetes atyákat és rendi testvéreket, valamint azoknak a mondott Szt. Máriáról nevezett tartományban valamennyi utódát támogatni és mindenkép sértellenül fen tartani kölelezlesselek és tartozzatok. Másképen nem cselekedvén. Ez a levél elolvasása után a felmutatónak visszaadandó. Adatott Mécs városunkban, Ausztriában az Ur 1717-ik éve november 19-ik napján. Uralkodásunk stb. A szöveg végén: Engedély a Szt. Máriáról nevezett rendtartomány Ferencrendű atyái részére Esztergomban a posztókészítés és az ollók köszörülésének gyakorlására mostantól a jövőre. Felzeten: 19 és a fentebb jelzett szöveg a szabadalomlevél végéről, továbbá: beiktatva: december 1717. Beiktatva az I. oszt. kir. könyv 31 köt. 401—402. lapjain. A kancelláriai osztály egyszerű latin nyelvű 'fogalmazványából fordítva.) Jegyzet: A rend megfelelő kérvényén megvan a lalmnyetvű legfelsőbb elhatározás feljegyezve, amely lefordítva így szól: Ő legszentebb felsége elhatározza, azonban olykép, hogy a szabadalom elvesztésének terhe alatt idegeneknek posztót készíteni, vagy eladni avagy ollókat köszörülni ne merjenek. Bécs 1717 november 19. 1767 január 30. Bécs. Mária Terézia a Pozsony várinegyebeli Cseklész városban vászonnemű gyárat létesítő társaságnak arra szabadalmat adományoz. Kane, concept, exped. 17(37 ex Febr. No. 87. Mi Mária Terézia s a l., tudtul adjuk s a t., hogy mivel néhány bű alattvalónk egy bizonyos társasága első sorban a közjó javára és előnyére, a Pozsony vármegyébe kebelezett Gsekléz városában a földesúr előzetes jóváhagyásával különféle vászonneműek készítésére és benyomtatással való festésére* gyárat szándékozik felállítani, sőt a munkát már meg is indította, a legalázatosabban az iránt folyamodott felségünkhöz, hogy az ily fajta vásznak készítését és festését, követ* Az eredetiben „imprimendis“ áll, ami benyomtatással festést jelent 35
