Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A XVIII. századtól 1848-ig Magyarországra és kapcsolt részeire adományozott kizárólagos ipari találmányi szabadalmak
vonal megunva, be jelen lését elej lelte. Hasonló eljárás más esetekben is észlelhető volt. Ennyit a bejelentésekről. Megadott kizárólagos szabadalomra a fenntebb jelzett 1834— 1848. évek közötti időszakban csak 4-re akadtunk, éspedig kettő- kellőre 1839. és 1841-ben. E négy szabadalomlevélből három olyan, amelyet az 1832. évi osztrák szabályrendelet szerint nem magyarnak és nem magyarországinak adományozlak. Kspedig 1839-ben a Dunagőzhajózási társaságnak lő évre a gőzhajók készítésére vasból* 2 3) és Andrews Jánosnak 5 évre jobb eljárásra a gőzhajók építésében-), végül 1841-ben Ereisaufí Fétisnek ugyancsak 5 évre új eljárásra a fűtésben3). Ezekre, miután csak a magyar és magyarországi feltalálók ügyeit tárgyaljuk részletesen, nem kívánunk kitérni. Másként áll a dolog a másik, 1811. évi szabadalommal, amely nemcsak, hogy Magyarországon kezdeményeztetett, hanem mint csupán csak Magyarországra kért kizárólagos szabadalom méltán tekinthető az első önálló magyar szabadalomnak az ISíS-iki esztendőig. Ezt Erdős Mózes János jelentette be 1841. év elején4) vagy talán már 1840-ben, aminek pontos keltét ép oly kevéssé ismerjük, mint pontos címét, amely az ügyiratokból következtetve, ez lehetett: épületek biztossá létele tűz ellen. Csak annyit mondhatunk, mint bizonyosat, hogy 8 évre kapta és szabadalomlevelének kelte 1841. aug. hó 2(i-ika. Az a körülmény, hogy mint kizárólag csak Magyarországra engedélyezett szabadalom, azaz valóságos magyar szabadalom, az engedélyezése után a fizetendő díjak tekintetében annak a kérdésnek elintézése elé állította az eljáró hatóságokat, hogy a szabadalom; tulajdonosának mennyi díjat is kell voltaképen fizetnie? Az általános cs. k. udvari kamara abból indulván ki, hogy az itt szóban levő szabadalomtulajdonos, akinek valóságos, éspedig olyan találmánya van, amely csak Magyarországra engedélyeztetett és amelyért még díj nem lett fizetve, megállapította, hogy a szabadalom tartamához képest a kővetkező díjak fizetendők le: az első évre 25 forint, a következő további 1 -évre, éspedig azok mindenikére 10—10 frt, azaz a további 4 évre összesen: 40 írt, a 6-odik évre.....................: 15 frt, a 7^edik évre.....................: 20 frt, a 8-adik évre.....................: 25 frl, a 9-edik évre.....................: 30 frt, a 10-edik évre.....................: 35 frt, a 1 Fedik évre.....................: 40 frt, a 12-edik évre.....................: 45 frt, a 13-adik évre.....................: 50 frl, a 14-edik évre....................: 55 frt, a 15-ödik évre.....................: 60 frt, 3) Helyi. tan. o. 1839, fons 40, pos. 10. 2) Helyt. tan. o. 1839, fons 40, pos. 13. 3) Helyt. tan. o. 1841, fons 40, pos. 2. 4) Helyt. tan. o 1841, fons 40, pos. 14. és 18. 286
