Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A XVIII. századtól 1848-ig Magyarországra és kapcsolt részeire adományozott kizárólagos ipari találmányi szabadalmak

vonal megunva, be jelen lését elej lelte. Hasonló eljárás más esetek­ben is észlelhető volt. Ennyit a bejelentésekről. Megadott kizárólagos szabadalomra a fenntebb jelzett 1834— 1848. évek közötti időszakban csak 4-re akadtunk, éspedig kettő- kellőre 1839. és 1841-ben. E négy szabadalomlevélből három olyan, amelyet az 1832. évi osztrák szabályrendelet szerint nem magyar­nak és nem magyarországinak adományozlak. Kspedig 1839-ben a Dunagőzhajózási társaságnak lő évre a gőzhajók készítésére vas­ból* 2 3) és Andrews Jánosnak 5 évre jobb eljárásra a gőzhajók építésé­ben-), végül 1841-ben Ereisaufí Fétisnek ugyancsak 5 évre új el­járásra a fűtésben3). Ezekre, miután csak a magyar és magyaror­szági feltalálók ügyeit tárgyaljuk részletesen, nem kívánunk kitérni. Másként áll a dolog a másik, 1811. évi szabadalommal, amely nemcsak, hogy Magyarországon kezdeményeztetett, hanem mint csu­pán csak Magyarországra kért kizárólagos szabadalom méltán te­kinthető az első önálló magyar szabadalomnak az ISíS-iki esztendőig. Ezt Erdős Mózes János jelentette be 1841. év elején4) vagy talán már 1840-ben, aminek pontos keltét ép oly kevéssé ismerjük, mint pontos címét, amely az ügyiratokból következtetve, ez lehetett: épü­letek biztossá létele tűz ellen. Csak annyit mondhatunk, mint bizo­nyosat, hogy 8 évre kapta és szabadalomlevelének kelte 1841. aug. hó 2(i-ika. Az a körülmény, hogy mint kizárólag csak Magyarországra engedélyezett szabadalom, azaz valóságos magyar szabadalom, az engedélyezése után a fizetendő díjak tekintetében annak a kérdés­nek elintézése elé állította az eljáró hatóságokat, hogy a szabadalom; tulajdonosának mennyi díjat is kell voltaképen fizetnie? Az álta­lános cs. k. udvari kamara abból indulván ki, hogy az itt szóban levő szabadalomtulajdonos, akinek valóságos, éspedig olyan talál­mánya van, amely csak Magyarországra engedélyeztetett és amely­ért még díj nem lett fizetve, megállapította, hogy a szabadalom tar­tamához képest a kővetkező díjak fizetendők le: az első évre 25 forint, a következő további 1 -évre, éspedig azok mindenikére 10—10 frt, azaz a további 4 évre összesen: 40 írt, a 6-odik évre.....................: 15 frt, a 7^edik évre.....................: 20 frt, a 8-adik évre.....................: 25 frl, a 9-edik évre.....................: 30 frt, a 10-edik évre.....................: 35 frt, a 1 Fedik évre.....................: 40 frt, a 12-edik évre.....................: 45 frt, a 13-adik évre.....................: 50 frl, a 14-edik évre....................: 55 frt, a 15-ödik évre.....................: 60 frt, 3) Helyi. tan. o. 1839, fons 40, pos. 10. 2) Helyt. tan. o. 1839, fons 40, pos. 13. 3) Helyt. tan. o. 1841, fons 40, pos. 2. 4) Helyt. tan. o 1841, fons 40, pos. 14. és 18. 286

Next

/
Thumbnails
Contents