Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

I. Fejezet. Gyári szabadalmak - Régibb gyári szabadalmak

magát örököseivel, úgyszintén igazgatóival, művezetőivel, alárendeltjeivel, társai­val és más, az igazgatóságtól függő mestereivel, kézműves lakóival és cselédeivel minden igazságtalan erőszakkal és jogtalansággal, kihívással és sanyargatással szemben komolyan és hatalmasul védelmezzék. Azután szabadsága legyen az előbb jelzett magyar királyságunkban, névszerint pedig annak a dunán inneni és -túli vármegyéiben, úgy­mint: Pozsony-, Nyitra-, Bars-, Trencsén-, Turóc-, Árva-, Liptó-, Hont-, Zólyom-, Nógrád-, Esztergom-, Pest-Pilis és Solt-, Bács-, Bodrog-, Ba­ranya-, Tolna-, Fehér-, Somogy-, Zala-, Veszprém-, Vas-, Sopron-, Moson-, Győr- és Komárom vmegyékben és az ezekben lévő szabad és királyi városainkban, mezővá­rosokban és falvakban az említett gyárat felállítani és ezen vármegyék bármelyikében tetszenék neki, egy vagy több alkalmas helyet a mondott vállalathoz kiválasztani és akár valamely nemesi kúriát vagy majorházat, akár a városban vágj- a mezővárosban vagy külvárosban házat, malmot, avagy bármely más telket annak törvényes birtokosával előzetesen kötött megegyezés és ez utóbbi kielégítése után megvenni, ahol egy vagy több ilyen üzemét felállítani és azt vagy azokat az egyik helyről a másikra, amely alkalmasabbnak látszik, áthelyezni és e célra ily telken annyi és olyan épületet és lakást építeni, emelni, hozzászabni és tetszése szerint ennek a teleknek határain belül kibővíteni, az szerint, amint azt maga szükségesnek vagy alkalmasnak fogja tartani. Azonkívül sértetlen marad az a joga, hogy annyi idegen és belföldi kézművest, mestert és munkást, aminőket és amennyit bármely kézművességnek előbbrevile- lére és saját házában leendő létesítésére, vagy újbóli bevezetésére és gyakorlására hasznosnak fog tartani, magához vegyen, és a házba, kúriába és a felépített és építendő lakásokba befogadjon és akármelyik kézművesség végzésére eltartson és alkalmazzon, hozzácsatolván azt a különleges kiváltságot, hogy mihelyt az előbb említett posztófestő, sajtoló, nyíró gyáron kívül egy egyenesen új és Magyarorszá­gon ezideig nem művelt és gyakorolt valamely kézművességet, bármiféle legyen is az, újólag be fog vezetni és némely új eszközzel vagy más, Magyarországon nem használt találmánnyal szándékozik megvalósítani, az ilyen xij kézművességi vállalat létesítésétől számítandó 12 éven belül senki másnak se legyen szabad hasonló eszközöket és találmányokat vagy teljesen új gyárakat és kézművességeket utánozni és létrehozni. Éppen úgy szabad lesz neki bármiféle minden fajtájú mind bel-, mind külföldi, akár a magyar királyságunkban, akár külföldi tartományokban vásárlással, cse­rével és bármely más módon beszerzett árukat magyar királyságunkba, műhe­lyébe, kúriájába, házába beszállítani és behozni, vágj- azokból kiszállítani és kivinni, és pedig elsősorban bármily fajtájú akár durva, egyszerű fésületlen, fehér vágj- föstött, csinozott, úgy közönséges, mind finom, olcsó, közepes és nagy áru, valamint minden fajtájú és németül „Zeugnak“ pevezett posztót és az alább rész­letesebben megjelölendő gyapjút, a posztó készítéséhez és festéséhez szükséges anyagokat és egyél), a kereskedelem előmozdításához vágj- gyakorlásához szük­séges minden fajtájú eszközöket. Szintúgy és különösen is szabad lesz akár vásárlással, akár cserével beszer­zett bárminő fajta úgy értékesebb, mint csekélyebb értékű magyar és más tar­tománybeli bort tulajdon telkére bevinni és magyar királyságunkba vagy tetszése szerint azon kívülre bárhova ismét ki- vágy elszállítani, úgyhogy ilyképen na­gyobb mennyiségű készpénz tartható vissza Magyarországon és a külföldi tarto­mányokból könnyebben szállíthatók be cserélés révén azok a dolgok, amelyekre a szóbanforgó gyár és kézművesség alapítójának, bevezetőjének, művezetőinek, segédeinek, alárendelt alkalmazottainak, vagy társainak is, avagy a műhelyének 28

Next

/
Thumbnails
Contents