Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
I. Fejezet. Gyári szabadalmak
nyilatkozzék aziránt, milyen meghatározott irányelveket kellene megállapítani avégből, hogy a hasznos vállalkozások kedvezményivel méltányos fokozatosság legyen egybekapcsolható. így jött létre az 1808. évi július hó 29-én kelt legfelsőbb elhatározás.57 Ez szerint a király kijelentette, hogy a Magyarországon ezután felállítandó gyárak tekintetében az a szándéka és akarata, hogy az azoknak adandó kedvezmények tárgyában általában azok a rendszabályok tartassanak be, amelyek a többi német örökös tartományokban állanak érvényben. Továbbá, hogy ama gyáraknak, amelyek évi termelése az 50 ezer forint értéket meghaladja és hasznosságuk szempontjából különös figyelmet érdemelnek, a gyár épületeinek mentessége a katona-beszállásolás alól, a cs. k. sasnak mind a szokásom gyári címtáblán, mind pedig a gyár pecsétjében, amelyet az a levelek lezárására, vagy az áruk megjelölésére alkalmaz, úgyszintén az a jog, hogy a gyár magát szabadalmazott cs. k. gyárnak nevezhesse, hogy evvel az elnevezéssel az aláírásokban élhessen, nemkülönben a tanoncok felszabadításának joga, mesterek avatása és bármilyen mesterség legényeinek, akiknek munkásságára a gyárnak működésében szüksége van, tarthatása, végül az a jog. hogy torma- szerű raktárakat állíthasson ott az árusítandó gyármányaira, ahol azt alkalmasnak találná, megadassék. Ama gyáraknak pedig, amelyek évi termelése csak a 40 ezer forintot érné el és méltányosságot érdemelnének, a cs. k. sas jelvény alkalmazása a gyár megjelölésében engedelmeztessék és a körülményekhez képest eselleg az előbb említett kedvezmények egyike vagy vagy másika adassék meg. Ennek a rendelkezésnek megfelelően a megállapodás szerint a nagyobb gyárakat a cs. k. országos gyár (K. k. Landes-Fabrik), a kisebbeket pedig az egyszerűen engedélyezett gyárak elnevezése illesse meg, mindazonáltal kifejezetten avval a megjegyzéssel, hogy az előbb említett kedvezmények egy esetben sem járhatnak az egyik vagy másik gyár javára valamely kizárólagossági joggal, kö- velkezésképen a gyár elnevezésében a »szabadalmazott cs. k. országos gyár kifejezés sohasem magyarázható mint valóságos (reális) privilegium, kiváltság vagy szabadalom, hanem az egyszerűen csak elnevezésnek tekintendő. Ezeknek az ill említett kedvezményeknek megadási jogát a fentebb említeti elvek szerint a törvény rendelkezéseinek egyébiránt érvényben tartásával a jövőre a király közvetlenül a helytartótanács hatáskörébe utalta avval a rendelkezéssel kapcsolatban, hogy a kedvezmények minden esetben szigorúan a vállalat hasznosságához mérten adassanak meg, továbbá, hogy azok kiterjedtebb mértékben, mint azt az ügy 57 Kanc. 1808:8014, a legf. elhatározás itt nincs, kiadatott a kanc. 1848:4201. ügyirathoz, azonban ott sincs, mivel onnét az 50-es években a minisztériumnak adatott ki. Azonban pótolható, mivel meg van a helytartóanácshoz küldött példánya a departam. commerc. 1808, tons 112., pos. 1 alatt. A kanc. 1808 8014. kapcsán hivatkozott kanc. 1808.9129. csak arra vonatkozik, hogy a cs. k. udv. kamara a Scháffer-féle legf. elhatározással elintézett ügyel és a magyarországi országos gyáraknak adandó kedvezményekre vonatkozó legf elhatározást a m. k. udvari kancelláriának visszaküldi.