Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

I. Fejezet. Gyári szabadalmak

legfelsőbb elhatározásnak megfelelően úgy, hogy magát azokhoz a szabályokhoz tartja, amelyek a többi posztókészítőre irányadók.

Megadta továbbá a fiölség a katonaállítás alóli mentességet azokra, akik szorosan a gyár kötelékébe tartoznak. A harmincad alóli vámmentességet azonban azokra a gyári eszközökre, amelyek olt a gyárban szükségesek, nem engedélyezte.

Ez ügyirat szerint a kizárólagos szabadalomlevél fogahnazala hiányzik.

A sok változás dacára, amelyeken a gyári szabadalmak adományozása átesett, a gyári szabadalmak adományozásával még a későbbi időkben, a XIX-ik század 20-as éveiig is találkozhatunk. Ezeket azonban figyelembe véve az 1808. évi július hó 29-én kelt legfelsőbb királyi elhatározás rendelkezéseit, melyekről alább lesz szó. még akkor sem tekinthetjük reális, valóságos gyári szabadalmaknak, hogyha azokban nincs kifejezetten kiemelve, hogy azok nem kizárólagosságéi gyári szabadalmak, hanem ezekben a »szabadalom szó csak egyszerű elnevezést, megjelölést jelent. Ilyenek voltak: a magyar királyságban Ó-Fejértó, Szent-Mihály Lök, Sóstó, Gyula, Boros-Sebes és Székelyhidon Szatmár, Szabolcs, Békés, Arad és Bihar vármegyékben létezett bányatársaságoknak gazdaság-műszaki termékeket előállító főtársaság (oekonomisch-technische Producten Erzeugungs Hauptgesellschaft) néven leendő egyesítésére vonatkozó szabadalomlevél.42 Talán az egyetlen, mely nálunk az ü. n. konszernné való egyesülésre vonatkozik.

A másik Strauss Ferenc sopronmegyei nagy-hőflányi rozsolis és likőrgyárosé, aki már 1801-ben engedélyt kapott volt a cs. k. sas jelvénynek gyárára kifüggesztésére és ennek a gyártmányain leendő feltüntetésére,43 most azt kérte, hogy neki formaszerü magyar szabadalom engedélyeztessék minden gyártmánya megnevezése-, ill. felsorolásával és gyárának cs. k. magyar szabadalmazott gyárrá felemelésével.44 A m. kir. udv. kancellária arra való tekintettel, hogy folyamodó 1801-ben már országos jogosultsági engedélyt kapott (Landesbefugniss Lizens) s gyárát azóta már kibővítette és az illetékes törvényhatóság annak hasznosságát igazolta, a cs. k. szabadalmazott országos gyár elnevezéssel a szabadalomlevél kiadásához hozzájárult avval a feltétellel, hogy a földesúri jog sértetlen marad, a szabadalom ne tekintessék kizárólagossági jogúnak és a gyár munkásai nem mentesek a katonaállítás alól.45

Végül ugyanilyen Haenisch József pozsonyi posztógyárosé, aki a cs. k. sas szokás szerinti használatára és arra kapta a szabadalmát, hogy gyárát ettől fogva szabadalmazott cs. k. gyárnak nevezhesse s evvel az elnevezéssel az aláírásaiban, a levelek lezárására használt pecsétéiben és gyártmányai megjelölésében élhessen, valamint még arra is, hogy a posztógyárának épületei katonabeszállásolás alól mentesek legyenek, hogy gyára mestereket avathasson és bármiféle kézművesség mesterlegényeit, akikre gyárában szüksége van. tart42 Kanc. 1809:2583.

43 Kanc. 1801:5442.

41 Kanc. 1814:12688.

45 Kanc. 1815:5742.

20