Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
I. Fejezet. Gyári szabadalmak
Senki másnak, mint az engedményesnek ne legyen szabad hasonló gyárat 40 évig létesíteni, ezt a rendelkezést álhágókat pedig 50 márka arany bírsággal kell sújtani. Amit I. Lipót utóda, I. József egyetlen szabadalomlevelében engedélyezett, azl röviden abban foglalhatjuk össze, hogy Passardy szabadalommal felruházott gyárát, illetve kézművességét Magyar- ország határain belül bárhol, a saját birtokán, nemesi kúriákban vagy a szabad királyi városokban, mezővárosokban, falvakban slb. akadályoztatás nélkül gyakorolhatja és annak cikkeit szabadon készítheti, azok forgalombahozatalára boltokat nyithat. Gyára, illetve kézművessége üzembentartásához és vezetéséhez vezetőket, társakat, úgyszintén inasokat és más szükséges munkásókat vehet fel maga mellé. Végül meg van neki engedve, hogy helyben, úgyszintén közönséges vagy országos vásárokon a készített árucikkeit a megállapított díjak lefizetése után rőfönként és apránként kimérve árusíthassa. A 111-ik Károly idejéből fennmaradt egyetlen gyári illetve kézmű- vességi szabadalom, helyesebben engedelemlevél a Szí. Ferencrend magyarországi Szt. Máriáról nevezett rendtartománynak adományoz- latott avval a korlátozással, hogy annak üzeme kizárólag csupán csak a rendtartomány tagjainak ruházkodásához szükséges posztó készítésére jogosított és így itt az előbbiekhez hasonló kedvezmények megállapítására szükség nem is volt. Evvel szemben itt feltűnik az a határozottan kifejezett tilalom, hogy a posztónak készítése idegenek, vagy ollók köszörülése ilyenek részére az engedély azonnali visszavonását vonja maga után. III. Károly utóda, Mária Terézia abból indulván ki, hogy a kézművességi vállalatok a közjó javára vannak, miért is azok létesítését nem szabad megadályozni, hanem azokat inkább elő kell mozdítani,1" nemcsak azt engedte meg, hogy a gyár földesúri jóváhagyással felépít lessék és felszereltessék, hanem egyúttal azt is, hogy a gyár a szükséghez képest kilerjeszlelhessék és annak épülete a szükséglet szerint megtoldallathassék vagy meghosszabbíttathassék33 34 és az minden, a gyár szükségelte eszközt (például fonást, ‘szövést, fehérítést, festést s a többit) úgyszintén minden egyéb, a gyárat, illetve ennek fejlesztését előmozdító eszközt szabadon, minden akadályoztatás nélkül haználhasson.35 A gyár, illetve kézművesség készítményei az esetleges csalások elkerülésére jelzésekkel ellátva szabadon, megzavarás vagy akadályoztatás nélkül úgy kicsinyben, mind pedig nagyban árusítttathassanak.36 A gyárban, illetve a kézművességben alkalmazott mesteremberek, kézművesek, egyszóval az olyanok, akikre az 1723. évi 117. te. vonatkozik. 15 éven át minden közteher alól mentesek.37 A gyár szabad mesterségnek nyilváníttatik avval, hogy szabad33 Kane, concept, exped. 1767. ex Febr. No. S7; kanc. concept, exped. 1769. ex Augusto No. 28; és kanc. concept, exped. 1770. ex Febr. No. 61. 34 Kanc. concept, exped. 1707. ex Febr. No. 87. 35 Kanc. concepi, exped. 1707. ex Febr. No. 87. 8C Kanc. concept, exped. 1709., mint fentebb 33 al. ; 1770., mint fentebb 33 al. 37 Kanc. concept, exped. 1709., mini fentebb 33 al.; 1770., mint fentebb 33 al. Dr. Hilló Béla: Ipari szabadalmi intézni, lóri. előzményei. 2. 17
