Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)
I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk
— 112 — jezett kivánatára megrendelendő továbbá: hogy az ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt, az elitéit költségén hirlapilag közzététessék. A közzététel módja és határideje a sértett fél kívánxtának tekintetbevételével az Ítéletben megállapítandó. Ha ugyanazon bitorlásért többen ítéltetnek el, az elítéltek a kártérítési összegért egyetemlegesen felelősek. 52. A sértett kérheti, hogy a büntetésen felíil a magánjog szerint 6t megillető kárának megtéritesét es csak ha a sértett a tárgyalás folyamán ily kérelmét előterjesztett, van jogositva a bíróság vagy a kart 20000 koronáig terjedőleg megállapítani, v.igy pedig a sértett felet kártérítési igényével a polgári per útjára utasítani. A kárösszeg megállapitasa a biró szabad mérlegelése tárgyát képezi. Ha a sertett fel akár a keresetben, akár a tárgyalás folyamán a büntetésen felül 20000 koronát meghaladó kártérítést kei — a büntető bíróság a kár kérdésében hatáiozni jogositva egyáltalán nincsen, hanem sertettet a polgári perútra utasítja. Ha a sértett a büntető eljárás folyamán kártéritést kért és a bíróság egy bizonyos kárösszeget megállapított, polgári utón kártérítés többé nem kérhető ; ha pedig kártéritést egyáltalán nem kert, vagy abbeli kérelmétől a per folyamán elállott, kártérítési igényét polgári utón érvényesítheti ugyan, de csak a büntető eljárás befejezese után 53. §. A sértett félnek jogában áll az 51. §-ban említett tárgyakra, eszközökre és készülékekre nézve in ég a büntető ítélet meghozatala előtt, a zárlatot, külön őrizet alá vételt s más olyan intézkedések foganatosítását kérni, melyek a büntető cselekmény ismétlését megakadályozhatják. E kérvényt a bíróság azonnal elintézi és a. mennyiben a bitorlás ténye valószínű, a kére zárlatot, őrizet alá vételt, vagy másnemű biztosítási intézkedéseket feltétlenül vagy a sértett fél által leteendő biztosíték feltétele alatt elrendeli. Az eljárás folyama alatt a biztosítási intézkedések N feltétlenül, vagy a panaszlolt által leteendő biztosítéktól feltételezve feloldhatók. 53. jí. A zárlat a panasz beadásával egyidejűleg is kérhető, annak beadása előtt azonban zárlati kérelemnek helye nincsen. Czélja a zárlatnak, hogy az utánzott vagy utáncsinálásnak állított 'árgyak további készítése a per jogerős eldőlteig is lehetetlenné tétessek. A zárlat oly eszközök és keszülekekre is foganatosítható, a melyek harmadik személyek birtokában találtatnak. A jogok biztosítására nem kell épen zárlatot elrendelni (1881. LX. t.-cz.) ; a bíróságnak, ha a kérelemnek helyt ad, jogában áll, a fennforgó szükséghez képest más biztosítási módot is alkalmazni. Ha a bitorlás ténye valószínű is, a bíróság mégis elrendelheti a a biztosíték adást, mely a valószínűség fennforgásának mérvétől fog függni. 5£. §. Ha a büntető eljárás folyama alatt oly előzetes kérdés merül fel, mely a jelen törvény rendelke-