Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)

I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk

pénztárba befizetendők, vagy posta utján kellő időben oda utalandók,

47. §. Az egyes adóhivataloknál teljesíthető befizetéseket a törvény mellőzi, mert az azoktól beérkező jelentéseknek esetleges hiba folytán való elmaradása a szabadalom fennállása vagy megszüntetése tekintetében zavarokat idézhetne elő.

48. §. A szabadalmi okirat ép úgy, mint a szabadalmi hivatal többi kiadmányai, nemkülönben a felszólalást (3ö. §.) tartalmazó beadványok bélyegmentesek.

Minden egyéb tekintetben a bélyeg és illetékszabályok változatlanul alkalmazandók.

** ’

— 109 —

Vili. FEJEZET.

A bitorlások és büntetések.

49. §. A ki a szabadalom tulajdonosának engedélye nélkül valamely szabadalom tárgyát.előállítja, forgalomba hozza vagy tiltott módon használja úgy, hogy ez által a szabadalom tulajdonosának e törvényben gyökerező jogait tudva sérti: a szabaialombítorlás kihágását követi el és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel : visszaesés esetében, pedig, ha az utolsó marasztalás jogerőre emelkedésétől két esztendő még el nem telt, két hónapig terjedhető elzárással és ezen felül hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A kiszabott pénzbüntetések az ipari (kereskedelmi) iskolai alap javára esnek.

A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményt képez, ha a panaszlott a szabadalom tulajdonosának alkalmazottja volt és ezen utón vagy a szabadalom tulajdonosának bizalmából szerzett értesülését és tapasztalásait használta fel a találmány bitorlására.

E szabályok akkor is alkalmazandók, ha a használt találmány ugyan még nem szabadalmaztatott, de a

34. §. szerint ideiglenes oltalomban részesül.

49. Szabadalmi bitorlás kellekei: 1) oly cselekmény, mely által & szabadalom tulajdonosának törvényben gyökerező jogai sértetnek, mely jogok lényegét ts terjedelmet a 8. körvonalozza (a nem tulajdonos és csak gyakorlatba vagy használatba vételre jogositott ellen tehát bitorlást elkövetni nem lehet;) 2) hogy a cselekmény a szabadalom tulajdonos engedélye nélkül történt legyen, mely engedely általános vagy különös egy esetre vonatkozható lehet; végre 3) hogy a cselekmény tud/a történt legyen azaz a szabadalom sértés tudatában. A bitorlónak tehát tudni kell, hogy másnak jogkörébe tényleg belenyúl és azt is, hogy ez által annak jogait sérti. Elégséges a könnyelmű, komoly megfontolás nélküli cselekvés, vagyis a ,,dolus

. A - -