Stiassny József (szerk.): Okiratminták gyűjteménye: a vonatkozó beadványmintákkal és magyarázó jegyzetekkel (Budapest, 1942)

Harmadik függelék

6. Kölcsönszerződések, zálogszerződések, kötelezvények:

Alap: A kölcsöntőke összege.

Díjtétel: A normáldíjszabás ^-része.

Megjegyzés: Oly kölcsön- vagy zálogszerződések, amelyeknél a hitelező haszonrészesedést is kap, vagy amelyek eltérnek a rendszerint szokásos tartalomtól (pl. az ú. n. financiro- zási szerződések), nem a fenti díjtételek, hanem a normáhlíj- iszabás alá esnek.

7. A fentiekben fel nem sorolt vagyonjogi ügyletek:

Alap: Az ügylet tárgyának pénzben kifejezhető értéke.

Díjtétel: A normáldíjszabás.

Megjegyzések az 1—7. ponthoz:

1. A fenti tételekben bennfoglaltatik az ügylet létrejövetelét rendszerint megelőző, az ügyvéd székhelyén végzett értekezések, tanácskozások, levelezések díja is. Ha egyazon ügylet technikai — pl. illetékjogi vagy hasonló — okokból több összefüggő, egyidejűleg létesített okiratba foglaltatik, akkor ezek az okiratok a díjazás szempontjából egy ügyletnek tekintendők, de íigye- lembcveendő az alábbi 2. megjegyzés tartalma.

2. Az összes fenti tételek a rendes ügyleti forgalom sűrűbben előforduló, szokásos eseteire vonatkoznak. Ha az ügy bonyolultabb, a jogi vagy szakszerű kérdés ritkább vagy nehezebb, ha előtanulmányokra a rendesnél több idő vagy szellemi munka szükséges vagy végül, ha a teljesített munka terjedelme meghaladja a rendes mértéket, akkor a fenti tételek megfelelően emelkednek. A székhelyén kívül teljesített munkálatok esetében az ügyvédnek a teljesített munkálatok díjazásán kívül az utazás és illetve távoliét fejében külön díjazás is jár.

3. Ha az ügyvéd a fél helyett az ügylet (például a haszonbérleti szerződés stb.) gazdasági és financiális feltételeit dolgozza ki, vagy letárgyalja, vagy az ügyletkötés alapjául szolgáló tényállásnak lényeges mozzanatait neki kell kinyomoznia és megállapítania, az így végzett munkáért megfelelő külön díj illeti, mely a fentiekben megállapított vonatkozó díjtételnek legalább felét és rendszerint legfeljebb egyszeresét teszi.

4. Ha az ügylet, melynek okiratait az ügyvéd megszcrkcszŐ75