Stiassny József (szerk.): Okiratminták gyűjteménye: a vonatkozó beadványmintákkal és magyarázó jegyzetekkel (Budapest, 1942)
Második függelék
Jelzálogjog megállapításba beleegyezést tartalmazó okirat a Jt. 7. vagy 68. §-a szerint meghatározott érték után 0.75 o/o illeték alá esik. Az illetékkötelezettség az okirat kiállításával áll be akkor is, ha a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzése esak később vagy egyáltalában nem történik meg. A jelzálogos hitelező követelésének biztosítására szolgáló jelzálogtárgy helyébe más jelzálogtárgyat léptető nyilatkozat 2 pengő illeték alá esik. Ha azonban az új jelzálogtárgy a jelzálogos követelésre már nem nyújt teljes fedezetet, — a fedezetlenül maradó érték után a nyilatkozat 0.75 o/o illeték alá esik. Ha a jelzálogjog megalapításába beleegyező nyilatkozatot a követelés alapjául szolgáló szerződésről szóló okiratba foglalják és az alapul szolgáló ügylet után járó okirati vagy vagytonátruházási illeték a beleegyező nyilatkozatnak az itt megállapított illetékénél nem kisebb, esak az alapul szolgáló ügylet után kell illetéket leróni. Ha pedig az alapul szolgáló ügylet illetéke kisebb, illetéket csak a beleegyező nyilatkozat után kell leróni. Ha a külön okiratba foglalt beleegyező nyilatkozatot oly követelés jelzálogjogi biztosítása céljából állítanak ki, amely követelés alapjául okiratba foglalt szerződés szolgál, a beleegyező nyilatkozat 2 pengő illeték alá esik, feltéve, hogy a szerződés után lerótt illeték a beleegyező nyilatkozat után a fentiek értelmében járó illetéknél nem kisebb; 2 pengő illeték alá esik a már megalapított jelzálogjognak más jelzálogtárgyra kiterjesztését megengedő nyilatkozatot tartalmazó okirat is. Az illeték alapjául csak a biztosítani kívánt tőkeösszeg szolgál. Költségbiztosíték, kötbér, bánatpénz ée hasonló mellékkikötések, valamint a kamatok számításon kívül maradnak. III. Jelzálogjog'okirati illetékek. 563 36*
