Stiassny József (szerk.): Okiratminták gyűjteménye: a vonatkozó beadványmintákkal és magyarázó jegyzetekkel (Budapest, 1942)

Második függelék

I. Az okirati és vagyonátruházási illetékekre vonatkozó jogszabályok vázlata.

Illeték alá esik általában minden okirat, mely a polgári törvények szerint jogokat alapit, átruház, erős- bit, megváltoztat, vagy megszüntet, de illeték alá esnek bizonyos jogügyletek akkor is, ha azokról okirat nem állíttatik ki.

Ingatlannak akár élők között létrejött jogügylettel, akár haláleset folytán, továbbá ingóságoknak (jogoknak) haláleset folytán, valamint úgy ingatlannak, mint ingóknak ajándékozás alapján való megszerzése. átszállása, illetőleg átruházása vagyonátruházási illeték alá esik. Az ily ügyletekről kiállított okiratok után nemcsak vagyonátruházási illeték, hanem okirati illeték is jár.

Amennyiben a fennálló szabályok másképp nem rendelkeznek, úgy a 2000 négyzetcentiméter terjedelmet meg nem haladó okiratok első példányának első íve után 2 pengő, az első példány második és további ívei, a másod- és további példányoknak ösz- szes ívei után 1 pengő illeték jár, 2000 négyzetcentiméteren felüli ívnagyságnál pedig ezeknek kétszerese.

Százalékos illetéknél az illeték alapját hússzal maradvány nélkül osztható összegre kell kikerekíteni, oly módon, hogy a 10 pengőnél kisebb maradvány- összeg figyelmen kívül marad, a 10 pengő vagy ennél nagyobb maradványösszeg pedig teljes 20 pengőnek számít. Amennyiben az értékalap 2 pengőnél nagyobb, de a 20 pengőt meg nem haladja, úgy azt kettővel maradványösszeg nélkül osztható számra kell kikerekíteni, olyképpen, hogy 1 pengőnél kisebb maradvány- összeg figyelmen kívül hagyatik, az 1 pengő vagy ennél

557