Stiassny József (szerk.): Okiratminták gyűjteménye: a vonatkozó beadványmintákkal és magyarázó jegyzetekkel (Budapest, 1942)

XII. Egyességek. Vegyesek

Részben a szakértői jelentésben foglalt adatok, részben pedig saját vizsgálataim alapján különösen kiemeltem még a következő ténykörülményeket:

Kényszeregyességi ügyekben az adós üzleti gesztiója szempontjából mindenkor az utolsó hat hónap forgalmi adatai vizsgálandók meg a legtüzetesebben. Adott esetben a revizori jelentés adatainak alapulvétele mellett megállapítható, hogy adós, ki kényszeregyességi kérvényét 1932 január hó 3-án nyújtotta be, az 1931. év második felében a következő áruvásárlásokat eszközölte:

Hónap

Készpénz vásárlás

Hitelvásárlás

1931. VII.

1.096,—

1.098.—

Vili.

1.319,—

1.548—

IX.

150.—

4.623—

X.

122.—

6.675—

XI.

2.196,—

3.906—

XII.

6.403,—

538—

Ezen kimutatásból megállapítható, hogy míg július és augusztus hónapokban a készpénzért (főleg cukor, ami kasszaáru) és a hitelbevett áruk értéke l<b. megegyezik, addig már szeptemberben és októberben aránytalanul többet vásárolt hitelre, mint készpénzre (szeptemberben harmincszorosán!). Figyelemmel arra, hogy a szakmabeli hitelkondiciók szerint a fizetésnek 2—4 hónapra kell történni, e feltűnő eltolódásból megállapíthatónak vélem, hogy adós már a múlt év szeptember havában határozhatta el magát arra, hogy majd folyó évi januárra a kényszeregyességi eljárást maga ellen megkéri, tehát arra készült már előre. Emellett szól még az a körülmény is, hogy szeptemberben különböző oly cégektől is vett hitelt igénybe, kikkel addig összeköttetésben egyáltalán nem állott vagy ha régebben állott is, ez az összeköttetés megszakadt, illetőleg hosszabb ideig szünetelt.

Hogy már novemberben az előző két hónaphoz viszonyítva kevesebb hitelt vett igénybe, decemberben pedig a hitelvételeket a minimumra redukálta, abban leli magyarázatot, hogy éppen a szeptemberben és

34‘

531