Stiassny József (szerk.): Okiratminták gyűjteménye: a vonatkozó beadványmintákkal és magyarázó jegyzetekkel (Budapest, 1942)

XI. Család- és örökjog

tol háramlóit vágjon hasonlóképpen Vágó Károly né szül. László Irénre, mint utóörökösre száll át.

VII. Jelen szerződés V. és VI. pontjaiban foglalt rendelkezések örökösödési szerződés jellegével bírnak, miért is azok felek által egyoldalú végintézkedéssel nem módosíthatók, illetve nem változtathatók meg.

VIII. Az I. pontban körülírt és a férj által kezelésbe átvett 20.000 (Húszezer) pengő hozományra vonatkozólag férj kifejezetten elismeri feleségének szül. László Irénnek azon jogát, hogy azt férje minden vagyonára a házasság fennállása alatt is biztosíthatja, továbbá, hogy esetleges pénzromlás esetén teljes valorizációt követelhet.

IX. Abban a nem várt esetbe^ ha a férj és feleség között olyan ellentétek támadnának, hogy köztük a házassági közösség megszakadna, úgy a különválás idejére a különválás napjától kezdve köteles lesz Vágó Károly nejének szül. László Irénnek az 1874: XXXV. t.-c. 111. és következő §-aiban szabályozott azonnali végrehajtás terhe mellett ideiglenes nőtartási díj címén havonta előre 200 (kettőszáz) pengőt fizetni, a válópernek jogerős bírói ítélettel való befejezéséig, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy melyik fél hagyta el a másikat és melyik fél adott erre okot.

X. Elválás esetén a férj köteles lesz úgy az általa felvett hozományt, mint pedig a kelengyét, úgyszintén a feleségének közszerzeményi illetményét és netáni egyéb időközben szerzett ingóságait és értékeit haladéktalanul kiadni.

Budapesten, 1928 (ezerkilencszázhuszonnyolc) február hó 12. (tizenkettedik) napján.

JEGYZET:

Az 1886: VII. t.-c. 21., illetőleg 22. §-a alapján közjegyzői okiratba foglalandó, az alakszerűség szempontjából figyelembe veendő az is, hogy az okiratban egyben örökösödési szerződé» is foglaltatik.

453