Stiassny József (szerk.): Okiratminták gyűjteménye: a vonatkozó beadványmintákkal és magyarázó jegyzetekkel (Budapest, 1942)

VII. Részvénytársaságok

Az igazgatóság köteles minden üzleti év végével leltárt, mérleget, eredménykimutatást készíteni és ezeket a netáni nyereség mikénti felosztására vonatkozó indítványa kapcsán a felügyelőbizottságnak bemutatni.

A mérleg felállításánál a következő szabályok irányadók :

a) a társaság vagyona azon értékben veendő fel, mely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel ;

b) az árfolyammal bíró papírok legfeljebb azon árfolyamon vehetők fel, mellyel azok az üzleti év utolsó napján bírnak ;

c) az első szervezés költségeiből a követelések közé csak annyi vehető fel, amennyi azoknak legfeljebb öt évre való felosztása mellett, az illető üzleti év után fennmarad;

d) a társasági alaptőke és a netáni tartalékalap a tartozások közé sorozandók;

e) kétes követelések valószínű értékük szerint veendők számításba, a behajthatatlanok pedig le- írandók ;

f) a cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából eredő nyereség vagy veszteség a mérleg végén különösen kiteendő.

• 21. A közgyűlés elé terjesztett évi mérleg helyes

felállításáért az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai egyetemlegesen felelősek. Az igazgatóság köteles a felügyelőbizottság által megvizsgált évi mérleget és eredménykimutatást, a közgyűlés elé terjesztendő felügyelőbizottsági jelentéssel együtt, a közgyűlést nyolc nappal megelőzőleg a Budapesti Közlönyben közzétenni.

22. A nyereséget azon tiszta jövedelem képezi, mely ai összes költségek és veszteségek levonása után fennmarad. Az így kimutatott nyereség 10o/o-a tartalékalap képzésére fordítandó, 10o/o jutalomdíj címen az igazgatóságot illeti meg, 60 °/o a részvényeseket, mint osztalék, míg a további 20<>/o felett a közgyűlés a legjobb belátása szerint dönt. Amennyiben a kimutatott nyereség a részvénytőke 3o/o-át sem

288