Stiassny József (szerk.): Okiratminták gyűjteménye: a vonatkozó beadványmintákkal és magyarázó jegyzetekkel (Budapest, 1942)

VII. Részvénytársaságok

A részvényeseknek csakis azon indítványai vehetők fel a közgyűlés tárgysorozatába, melyek a közgyűlés napját legalább harminc nappal megelőzőleg az igazgatósághoz benyujtattak.

10. A részvényesek, akik szavazati jogukkal élni óhajtanak, kötelesek részvényeiket a le nem járt szelvényekkel együtt, legalább három nappal a közgyűlés határnapját megelőzőleg, a meghívóban kijelölt helyen, letéti elismervény ellenében a közgyűlés tartamára letétbe helyezni.

11. Minden letett részvény egy szavazatra jogosít. A szavazati jog a közgyűlésen személyesen, vagy kellően igazolt meghatalmazott útján gyakorolható. Nem önjogú és jogi személyek részvényesi jogaikat törvényes képviselőjük útján gyakorolhatják.

A szavazás a közgyűlésen élőszóval történik, a közgyűlés minden indítvány felett egyszerű szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén azon indítvány emelkedik határozaterőre, amelyhez szavazatával a közgyűlés elnöke hozzájárul. Ha kettőnél több javaslat felett hozandó egyszerre határozat s az általános szótöbbséget egyik sem nyeri el, a legtöbb szavazatot nyert két indítványt újabb szavazásra kell bocsátani. Hasonló az eljárás, ha kettőnél több jelölt között kell választani.

12. A közgyűlés határozatképes, ha azon legalább 4 részvényes van jelen, kik az alapszabályok szerint mindenkor törvényszékileg bejegyzett részvénytőkének legalább x/s-át képviselik. Amennyiben a közgyűlés határozatképes nem volna, úgy 30 napon belül újabb közgyűlés hivandó össze, mely, tekintet nélkül a megjelentek számára és az általuk képviselt részvények számarányára, az előző határozatképtelen közgyűlés tárgysorozatába felvett tárgyak felett érvényesen határoz.

13. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, ennek akadályoztatása esetén az igazgatóságnak jelenlevő legidősebb tagja elnököl. Amennyiben az igazgatóságnak egyetlen tagja sem volna jelen, vagy az elnöklést nem