Stiassny József (szerk.): Okiratminták gyűjteménye: a vonatkozó beadványmintákkal és magyarázó jegyzetekkel (Budapest, 1942)

III. Bérlet és haszonbérlet

I. A haszonbérlet tárgyát, haszonbérbeadó tulajdonát képező következő ingatlanok és ingatlanrészek alkotják:

a) a rábai 100. sz. tkvi betétben 301. hrsz. a. felvett ingatlan;

b) hasonlóképpen a rábai 101. sz. tkvi betétben 303. és 304., valamint a 305. hrsz. ingatlannak a szekériítig terjedő része és végül

c) a rábai 104. sz. tkvi betétben 310. és 311. hrsz. ingatlanok, melyeknek terjedelme együttesen kb. 64 magyar holdnak felel meg.

Minden félreértés elkerülése végett felek leszögezik, hogy a haszonbérlet tárgyát haszonbérbeadónak a Lápos-értől egészen a tanya felett elhúzódó szekériítig terjedő birtokkomplexuma képezi, ameny- nyiben tehát a fenti felsorolásból valamely parcella netán tévedésből kimaradt volna, avagy tévesen jelezi etett volna, annak dacára az itt körülírt egész terület a haszonbérlet tárgyában bennfoglaltnak tekintendő.

II. A haszonbér magyar holdanként (1200 négyszögölével számítva) 270 kg, azaz Kettőszázhetven kilogramm, 77 kg (hetvenhét kilogramm) fajsúlyú dunántúli búza pénzbeli egyenértékében állapíttatik meg az illető év október havában legutóbb jegyzett budapesti tőzsdei középárfolyam figyelembevételével.

A haszonbér egy gazdasági évre előre fizetendő, mégpedig mindenkor november hó 10-ik napján. Az első gazdasági évre szóló bér a Gazdasági Bizottság hatósági jóváhagyásának ldkézbesítésétől számított 15 napra válik esedékessé.

Haszonbérlő fenntartja magának azt a jogot, hogy a haszonbért, vagy annak egy részét természetben fizetheti. Ez esetben haszonbérbeadó a helyszínen oly búzát tartozik elfogadni, mint amilyen haszonbérlőnek termett, -— tekintet nélkül annak fajsúlyára.

Felek egyelőre figyelemmel a kataszteri térmértékre, bázisul elfogadják, hogy a haszonbérlet területe 64 (hatvannégy) magyar holdnak felel meg, köl142