Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)

Az iparjogvédelmi intézmények tisztségviselői 1892-1949 - A tisztségviselők életrajzi adatai

1903-1928

1912-1923

1918—?

1920-1921

1923-1928

1924

az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási tanács tagja;

a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja; a Tanárképző és Tanárvizsgáló Bizottság tagja; a műegyetem rektora;

a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; nyugalomba vonul.

SÁLYI ISTVÁN, DR. 1901-1974 Szabadalmi Bíróság, bíró 1937-1949 Szabadalmi Közlöny, szerkesztő 1942-1949 1923 Gépészmérnöki diplomát szerez a budapesti

műegyetemen;

1928 doktorál a debreceni tudományegyetemen;

1928—1937 műegyetemi tanársegéd;

1936 doktorál a budapesti műegyetemen;

1939—? egyetemi magántanár a budapesti műegyetemen;

1948- 1950 előad a Műszaki Főiskolán;

1949- I97I a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem

tanszékvezető egyetemi tanára;

1950- 1961 a fenti egyetem rektora;

1952 kandidátusi fokozatot nyer;

1953 Kossuth-díjat és más kitüntetéseket kap;

1953—? országgyűlési képviselő;

1958 akadémiai doktor lesz.

SÁRKÁNY ANDOR, DR.

Védjegytanács, tag 1896-1900 1891-1894 A Kereskedelemügyi Minisztérium ügyosztálytitkára;

1895-1899 a fenti minisztérium ügyosztályvezetője; 1895-1904 a Statisztikai Szakvizsgáló Bizottság tagja;

190O—1904 a Kereskedelemügyi Minisztérium szakosztályfőnöke;

1903-1904 vasúti miniszteri biztos;

1905 a Közigazgatási Bíróság bírája.

SAXLEHNER KÁLMÁN

Védjegytanács, tag 1906-1944

Budapesti ásványvíz nagykereskedő;

1923 kormányfőtanácsos;

?1927—1944? az Adófelszólamlási Bizottság elnökhelyettese, a Magy ar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság tagja;

1929—1935 az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács tagja;

1940— 1944 a Budapesti Gyógy- és Üdülőhelyi

Bizottság tagja;

1941— 1944? az Országos Balneológiái Társaság tagja.

SCHILLING ZOLTÁN 1876-1942

Szabadalmi Hivatal, Szabadalmi Bíróság,

bíró 1912-1922

Szabadalmi Bíróság, elnök 1928-1942

A budapesti műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerez, majd további tanulmányokat végez a zürichi polytechnikumban, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyárnál működik;

1902—1911 a Szabadalmi Hivatal albírája;

1912—1915 a Magy ar Mérnök- és Építész-Egylet titkára;

1915—1917 a fenti Egylet főtitkára;

1923—1928 a Kereskedelemügyi Minisztérium szakosztályfőnöke;

1929 a Mérnöki Tanács elnöke;

1935-1942 a Szerzői Jogi Szakértői Bizottság tagja;

1938 a Magyar Érdemrend középkeresztje

kitüntetést kapja;

1941—1942 a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének tagja, a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság elnöke.

SCHIMANEK EMIL, DR. 1872-1955

Szabadalmi Felsőbíróság, ülnök ?—1928

1894 Gépészmérnöki oklevelet szerez a budapesti

műegyetemen;

1894-1897 tanársegéd a fenti egyetemen;

177