Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)
Az 1895. évi szabadalmi törvény előkészítésével, illetve bírálatával foglalkozó kiadványok
— 150 — I. táblázat. A találmány fogalma, szabadalmazhatósága, elsősége, újdonsága és hatálya. 1 ■< {, <■“ Mit ért találmány alatt? Mi szabadalmazható ? Mi nem szabadalmazható ? és mely szabadalom semmisíthető meg? A találmány elsősége és újdonsága Mire jogosít a szabadalom ? ao ■* o a >» Üfl a 2 «i-o rt u 3 < i I Ï 1 Ï í J Ï ■V i 1. g. Találmány alatt értendő minden uj tárgynak uj, vagy régi eszközökkel való előállítása, vagy ismert tárgynak a megszokottól eltérő módon való készítése. JmriUt vagy midotitós számba megy bizonyos már ismert vagy szabadalmazott tárgynak jobb és hasznosabb előállítására való eszköz, szerkezet vagy eljárás. I. g. !. Uj ipari készítmény; II. az előállítás uj eszköze; III. az előállítás uj módja még akkor is, ha régibb időben azt gyakorolták ugyan, de elfelejtették, vagy ha a belföldön a szabadalmazandó eljárás ismeretlen volt. 3. g. Szabadalmazható a külföldi felfedezés, találmány vagy javítás is, ha azt még fennálló szabadalom védi. 6. g. Több találmány csak akkor egyesíthető egy szabadalomban, ha azok egy és ugyanazon tárgyra, mint annak alkotó részére vonatkoznak. 2. g. Élelmi szerek, italok és orvosságok, továbbá olyan találmány, felfedezés vagy javítás, melynek gyakorlatba vétele a közegészséggel. a közerkölcsiaégg*i, kózbiztoaaággal vagy az állam érdekével ellenkezik, 5. g. Tudományos elvre, vagy tisztán tudományos tételre szabadalom nem adható. 1. g. Újdonságnak tekinthető minden találmány, javítás vagy módosítás, melyet belföldön szabadalmazása előtt nem készítettek és nyilvános nyomtatásból sem ismertek. 3. g. Külföldön még érvényes szabadalomra szabadalmat csak az illető szabadalom tulajdonosa vagy ennek jogutóda kaphat. 22. g. A szabadalom tulajdonosának a fölfedezésre, találmányra vagy javításra szóló kizáró használatát biztosítja. A szabadalmazott föl van jogosítva, szabadalma tárgyát tetszés szerint a legnagyobb kiterjedésben gyakorolni a szükséges műhelyeket felállítani s az ezekhez megkíván tató segédmunkásokat fölfogadni ; szabadalma tárgyának értékesítése végett az egész birodalomban boltokat nyithat, raktárakat állíthat, és másokat is felhatalmazhat, hogy fölfedezését, találmányát és javítását szabad simának oltalma alatt gyakorolhassák ; tetszés szerinti tártakkal szövetkezhet és szabadalma tárgyinak használatit minden fokozat szerint nagyobb! thatja magával a szabadalommal rendelkezhetik, azt örökül hagyhatja, eladhatja haszonbérbe bocsáthatja és a külföldön to o >, as « 2 ■c a « 3 < 1 p ■*1 ?s 1 í 1. g. Találmány alatt értendő valamely uj tárgynak uj vagy lantért ess- kŐsökkel és ismert tárgynak a használattól eltérő eszközökkel való készítése. 1- g- Szabadalmazható minden iparazerüen értékesíthető találmány, mely «1 gyártmányra, vagy a gyártmány előállításának uj eszközére, eljárására vagy módszerére vonatkozik. 3. g. Több találmány csak abban az esetben egyesíthető egy szabadalomba, ha ások egyazon tárgyra, mint annak alkotórészeire vagy ess 1c ősei re vonatkoznak. 2. 8. Szabadalmak nem engedélyezhetők s/ oly találmányokra, melyeknek gyakorlata az Államérdekekkel, a törvényekkel vagy a k őzért ölcsi- séggel ellenkezik; JJ tudományos elvekre és tan tételekre; t)élelmi szerekre, Övezeti cikkekre és orvosságokra, nemkülönben vegyészeti. cikkekre, a mennyiben az ezen téren tett találmányok valamely határozott előállítási eljárásra nem vonatkoznak. 6wg. Tisztviselők szolgálati ágban tett találmányra nem nyernek szabadalmat, ha azt a hivatal nyújtotta eszközökkel vagy államköltségen találták fel. 1-g- Uj találmánynak tekintendő minden oly javítás is, mely már ismeretes vagy szabadalmazott találmánynak szerkezeti változását képezi, ha általa az előállítás jobban vagy kevesebb költséggel eszközölhető. Újnak tekintendő valamely találmány csak akkor, ha azt a szab. kérvény beérkeztéig nyilvános nyomtatványban nem ismertették vagy gyakorlatba nem vették 2«. g, A szabadalom tulajdonosa a szabadalom tárgyát kizárólagosan készítheti, forgalomba boahatja, árulhatja és használhatja. A szabadalmat örökség htján másra hagyhatja és részben vagy égésiben, korlátolva vagy korlátlanul a kihasználás jogát másokra is átruházhatja. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Szabadalmi Bizottságának jelentése a szabadalmi törvényjavaslatról (1894) 149
