Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)
Iparjogvédelem a Szabadalmi Bíróság működése idején 1944-ig - A korszakra vonatkozó forrásanyag
Melléklet a 19. számú irománykor Indokolás ,.a m. kir. Szabadalmi Felsőbíróság megszüntetéséről és a kapcsolatos rendelkezésekről" szóló törvényjavaslathoz. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvónyoikk egyes rendelkezéseit módosító és kiegészítő 1920. évi XXXV. törvénycikk az eredetileg felállított szabadalmi hatóságokat átminősítette, de azokat lényegükben továbbra is fenntartotta. így nevezetosen a Szabadalmi Felsőbíróság, mely a korábbi Szabadalmi Tanáo* helyébe lépett, továbbra is eredeti szervezetében maradt meg. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása céljából szükséges intézkedések tárgyalása folyamán azonban egy oly megoldás vétetett tervbe, moly lehetővé teszi, hogy a Szabadalmi Felsőbíróság, mint ónálló intézmény megszűnjék és ügykörének ellátása már meglevő más intézmény hatáskörébe utaltassák át.E megoldás keresztülvitelére kéezült az itt fekvő törvényjavaslat és az ebbe foglalt rendelkezések életbeléptével a Szabadalmi Felsőbíróság, mint Ónálló intézmény teljesen meg fog szűnni és az ezen Felsőbíróság keretében rendszeresítve volt külön elnöki állás illetményei megtakaríthatók lesznok. Ami a megszűnő Felsőbíróság ügykörét illeti, ez bírói vonatkozásban u ni. kir. Kúriára fog áteeállani, ami pedig a Szabadalmi Bíróság feletti ieiügyeletet illeti, amelyet az 1885. évi XXXVII. t.-c. 24. §-ának utolsó bekezdéso értelmében a Felsőbíróság elnöke eddig is csak a kereskedelemügyi miniszter megbízásából és az ő közvetlen felügyelete mellett gyakorolt, ezentúl kizárólag közvetlenül fog a kereskedelemügyi miniszter által gyakoroltatni. Az új rendezés mellett a szabadalmi ügyek felsőbbfokú elblráláeára hivatott szervezet az eddigi állapottal szemben csak annyiban fog változni, bogy az illető tanácsban az eddigi felaőbirósági elnök helyett a in. kir. Kúria valamelyik tanácsának elnöke vagy helyettese fog elnökölni. Az eddigi tanácsok tagjai ez ideig felerészben a m. kir. Kúria biráiból,* illetve a m. kir. Műegyetem tanárai közül kinevezett ülnökökből állottak és e tekintetben az új rendezés nem fog változással járni. A törvényjavaslat 6. §-ában a m. kir. szabadalmi bíróságra vonatkozóing is vétetett' fel egy rendelkezés, mely hivatva van arra, hogy a saaba320 19- szám. dalmi bíróság elnökének minősítését szabályozó eddigi rendelkezést kiegészítse. Az 1920. évi XXXV. k-c. 4. §-a 4-ik bekezdésének idevágó rendelkezése szerint ugyanis az elnök csak a szabadalmi vagy a rendes bíróságok bírái köréből nevezhető ki és (gy a most javasolt új rendelkesés hiányában nem lenno lehotséges az elnököt a közigazgatási bíróság vagy más királyi bíróság bírái Borából kinevezni, ami pedig indokolatlan megszorítást jelonUme, minthogy a közigazgatási vagy más királyi bíróság ügyei általában szintén közel állanak a szabadalmi bíróság feladataihoz. Minthogy az előadottak szerint az új megoldás mellett az eddigi szabadalmi felsőbíróság ügykörének ellátása érdemi változás nélkül és az állam- kinostárra nézve megtakarítás elérésével les* biztosítható, a fentiekben ismertetett törvényjavaslatnak elfogadását tisztelettel kérem. Budapest, 1927. évi február hó 9-ón. Herrmann Miksa ». *., m. hr. karMritméni sni'ifr'. 227/1 229. 1932:XV1I. te. A találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről Magyar Törvénytár 1932. évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1933,136-145. p. 208. sz. miniszteri indokolás, az igazságügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság 265 sz. együttes jelentése Képviselőházi Irományok 1931-1936, IV. kötet, 11-14, 226-227. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 113- sz. ülés Képviselőházi Napló 1931-1936, X. kötet, 361-362. p. 227/2 (227) A Szabadalmi Felsőbíróság megszüntetéséről szóló törvényjavaslat miniszteri indokolása (1927) 230.1933:XX. te. A magyar királyi Szabadalmi Bíróság bíráinak és hivatalnokainak felelősségéről Magyar Törvénytár 1933- évi törvénycikkek Franklin Társulat, Budapest, 1934,153-155. p. Törvényjavaslat miniszteri indokolással, az igazságügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság 559- sz. együttes jelentése K 2 - A - XIV 1 - 45 (1933) Képviselőházi általános és részletes vita: 203. sz. ülés Képviselőházi Napló 1931-1936, XVII. kötet, 405. p. 125
