Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály
Fölszólaló a bejelentést első sóiban közegészségi szempontból kifogásolja, amennyiben annak tárgya az 1895. évi XXXVII. t.-c. I. §-áriak 1-pontja alapján vem szabadalmazható, de ujdonsághiány miatt is kéri a szabadalmat megtagadni. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a fölszólalásnak helyt adott és a bejelentés tárgyára a szabadalmat 16101/97. sz. a. a kővetkező indokolással tagadta meg : 1. Bejelentő cég által alkalmaztatni kívánt arzénvegyületek, mint közegészségügyi szempontból kifogás alá esők s mert azoknak gyakorlatba vétele — mint mérgeknek — törvénynyel, ellenkezik az 1895. évi XXX VII. t.-c. 2. §-ának 1. pontja értelmében szabadalom tárgyát nem képezhetik. Igaz ugyan, hogy az arzénsavak magnéziasói tűzállók, de ez a tüzálíóság olyan értelemben veendő, hogy az arzénsavas magnézia úgy, mint a pyroarzénsavas só is a gyakorlati fűtés, illetőleg világításnál fejlődő hő hatása alatt meg nem bomlik, ha azt valamely arra alkalmas edényben hevítjük. Bejelentő az arzénsavas sókat a láng direkt hatásának, még pedig a gázláng direkt hatásának kívánja kitenni, már pedig Bunsen általánosan ismert tanulmányai alapján, melyeket a világító gázláng sajátságainak kipuhatolására végzett, ismeretes, hogy bármely gázlángban aszerint, hogy az égés terében a gáz több vagy kevesebb oxigénnel elegyedve ég el vannak redukáló, épen úgy oxydáló helyek. Az is ismeretes, hogy a gyakorlati életben valamely világító lámpába vezetett gáz nyomása olyan módon sohasem szabályozható, hogy az annak végén megjelenő láng mindig ugyanolyan méreteket mutasson. Természetes tehát, hogyha valamely láng terébe elhelyezett izzó harisnyára a nem szabályozható nagyobb gázuyomás következtében, vagy a hozzá áramló levegő mennyiségének bármely okból beálló apadásával több gáz, illetőleg kevesebb oxigén jut, mint amennyi a pillanatszerű tökéletes elégésre szükséges, a láng redukáló hatású lesz és az a vele érintkező bármely tűzálló arzén vegyületet redukálni fogja. Ilyen módon jöhetnek létre illő mérges hatású arzénvegyületek. De ettől eltekintve, arzénvegyületet könnyen szét porló, tehát minden tárgyba bejutható alakban forgalom tárgyává tenni közveszélyes lenne. 2. Bejelentő fölszólalóval szemben találmányának új voltát legfőképen arról az álláspontról védi, hogy ő sókat alkalmaz, uem fémek oxydjait és ezek a sók, mint az 1-ső igénypontban is világosan áll, «az izzási hőmérsékletnek ellenállnak és oxydképzéssel föl nem bomlanak». Welsbnchi Auer dr. T. XXII. F. SIÓ. számú szabadalmi leírásából kitűnik, hogy sókat az izzótestek előállításánál ő is használ, bár a sók alkalmazása nála előnyösnek csak az izzótest rögzítésére bizonyult és kevésbé tartja azt magának az izzótestnek készítésére, tehát incandescens célok elérésére alkalmasnak. Azonkívül dr. M. R. és P. Á. gyártulajdonosok 1896. évi december hó 3-áu 13797 ."z. a. benyújtott «I j eljárás izzó harisnyák előállítására» című találmányi bejelentésének 2-ik igénypontjából a sóknak ilyen célokra való alkalmazása, világosan kitűnik, mikor az igénypontot azzal jellemzik, hogy nátriumsókat és kovasav vagy bórsavas sókat egyidejűleg alkalmaznak. Gentsch ismert kézikönyvének 9-ik lapján, úgyszintén Glasers Annal, f. Gewerbe und Bauwesen 1891. évi kötetének 67. lapján a bórsav-vegyületek, 68-ik lapján bórsav és kovasav- vegyületek hasonló célból való fölhasználása mind azt igazoló adatok, hogy a már idézett törvénycikk 3. §. 1., 2. és 3. pontja értelmében a találmány újnak nem tekinthető. A fontieknél fogva alig marad annak szükségessége fönn, hogy az 1-ső igénypontnak az az állítása, melyszerint a védelem alá helyezni kívánt sók az izzási hőmérsékleten oxydképzéssel föl nem bomlanak, érdemileg biráltassék. A kémiai analytika mai állása szerint, ha több só aequivalens mennyisége van közös