Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
I. Általános rész, a működés iránya
/ nyer. A szabadalmi ügyvivők, az ipari föliigyelók, sőt az ipartestületek s az érdekelt egyél) testületek igénybevételével megindult ezen akció részleteiről kellő helyen részletesebben fogunk megemlékezni, de már itt hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szabadalmi hivatal bírói osztálya a judikatura segélyével is hozzájárulni kívánván a gyakorlatba vétel hiányából eredő megvonások módjához, illetőleg, hogy a megvonási keresetek egyszeriisíttessenek, az érdekelt jogi szakköröket véleményadásra kérte föl a tekintetben, vájjon a mostani törvény alapján miként volna ez legcélszerűbben keresztül vihető. A szabadalmaknak az iparhoz való viszonyát leginkább azzal világítjuk meg, ha kellő helyen egy kimutatást adunk, mely jelezni fogja, hogy a szabadalmazások mily arányban tartottak lépést egyes iparágak fejlődésével. A jelentéshez fűzött statisztikai kimutatásból egy pillantásra kivehető, hog}^ szabadalmi ügyünk önállósítása óta, mily mérvben jelentettek be magyar találmányok. Nem vonunk ebből következtetést a magyar ipar térfoglalására, de kétségtelenül jelzi a magyar ipari intelligencia fejlődését, mert a bejelentett találmányok az ipar terén javításokat jeleznek s e téren a magyar iparos részes. Hazai viszonyainknak megvilágítása okából pedig ide iktatjuk a m. kir. szabadalmi hivatal érdemdús volt elnökének. Dr. Wetzel Gyulának, most szabadalmi tanácselnöknek «A találmányi szabadalmakról» szóló művének előszavából a következő kijelentéseket: «Iparunk eddigi csekélyebb fejlődöttsége folytán nálunk a találmányok is csak csekélyebb -— leginkább a hazai gazdasági viszonyoknak megfelelő terjedelemben nyilvánultak s ebből fejthető meg az, hogy közönségünk nem érezvén a szabadalmi jog ismeretének szükségét, azzal csak a legcsekélyebb mértékben foglalkozott. Az utóbbi időben azonban a számos és kiváló találmányok az egész gazdasági és ipari életet átalakították és ipari fejlődésünk rohamos növekedése a találmányok tekintetében is oly rohamos növekedést idézett elő, hogy ma már nemcsak a gyakorlati jogásznak, de az ipar és gazdaság fejlesztése által érdekelt egész közönségünknek is kiváló érdekében áll az, hogy a szellemi tulajdont képező találmányok megvédésére mulhatlanul szükséges szabadalomjogi ismereteket megszerezzék s ezen oly kiválóan fontos jogok mikénti gyakorlásához szükséges feltételekkel megismerkedjenek.» Immár áttérhetünk a hivatal által a nemzetközi relációk fejlesztése céljából szem előtt tartott elvekre. A hivatal és a gyakorlati élet közti kölcsönhatás a hivatal ügyforgalmából ismerhető meg külsőleg, de mily termékenyítőleg hatnak a fokozatos fejlődés mozanatai az iparjogok nagv terére, mutatja azé téren jelentkező egyesületi élet intenzív működése. Ily egyesületek egymástól különállóan, sűrűén keletkeztek az országban, sőt egyik-másik gyakorlatilag, irodalmilag, szóval szellemi téren is élénk működést fejt ki. így elsősorban a magyar iparjoyvéEgyesületi élet.
