Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály
Keverés. hatás nem egy különleges festési eljárásban, hanem a festendő alap megválasztásában áll ez pedig magábanvéve feltalálói tevékenységet nem involvál. (Bej. oszt. 1603. febr. 28.) L. 1582. 1339 905. A leírás szerint bejelentő találmányát az képezi, hogy a fotográfiai levonatoknak másológépekben való elkészítésénél, az eddig szokásos aránylag gyöngébb világító forrás helyett intenzivebb hatású fényforrást, nevezetesen elektromos ívlámpát használ. Minthogy azonban e tényből, a másolási eljárásra nézve oly műszaki hatás, mely az elektromos ív már ismert tulajdonságai folytán előre várható nem lett volna, a leírásban ismertetve nincsen, ennélfogva a bejelentést — mely az elektromos ívlámpának ismert tulajdonságai alapján ismert alkalmazási módja — találmány hiányában a fönt idézett t.-c. 1. § ára való tekintettel a 33. §. alapján vissza kellett utasítani. (Bej. oszt. 1905 márc. 13.) P. 419. 17206/98. A fölfolyamodó által fölhozott indokokat a bírói osztály magáévá nem tehette ugyan, de ennek dacára a bejelentés tárgyára a szabadalom megadását még sem tartotta lehetőnek, mert a bejelentés tárgya szabadalmazható találmánynak nem tekinthető. Az állítólagos találmány a bejelentéshez csatolt leírás szerint ugyanis abban áll, hogy oly szőlöpermetezöknél, melyeken a szivattyú a puttonyon kívül vau alkalmazva a tömi- tendő föltileten kiugró bordák alkalmaztatnak abból a célból, hogy a tömítés biztosabb és jobb legyen. Tekintettel azonban arra, hogy a gépszerkesztésnél egész általános elv az, hogy a jó tömítés munkalécek vagy bordák által érhető el. és ezen elv mindenféle tömítésnél alkalmazást nyer. ilyen tömítések a gyakorlatban mindenfelé alkalmaztatnak és ezek minden tankönyvben és árjegyzékben megtalálhatók, az a körülmény hogy bejelentő ilyen bordákat éppen szőlöpermetezöknél akar alkalmazni, még néni eredményezi azt. hogy a bejelentés tárgyát találmánynak lehessen tekinteni és pedig annál kevésbé; mert a bordák műszaki hatása itt teljesen azonnos azzal a hatással, melyet más tömítéseknél ezen bordákkal elérünk. Mindezeknél fogva a bejelentés tárgya az 1895. évi XXXYIl. t.-c. értelmében a szabadalmazhatóság előfeltételével nem bírván, a szabadalmat arra megadni nem lehetett. (Bírói oszt. 1898. évi november hó 25.). K. 409. 3715/98. Bejelentő az állatgyógyászat terén általánosan használt gyógyszerekből készített elegy elkészítésére kér szabadalmat. Tekintve, hogy az elegy gyógyszerek elkészítésénél használt keverés nem önálló eljárás- jelen bejelentés tárgya, találmánynak nem tekinthető és mint ilyen az 1895. XXXYIl. t.-c. 1. §. értelmében szabadalmazható nem volt. (Bej. oszt. 1898 március 21.). M. 1317. 12037 901. Bejelentő eljárása lényegében abból áll, hogy körülbelül 17 g. cinkszulfátot, 17 g. ranunculus fleariat, 17 g. fehércukrot porrá törve 2 liter hideg kútvízzel kever, s a keveréket 24 órai állás után leszűri s az ilvkép keletkező folyadékhoz literenként 1 dl. uvae ursi teát ad, mely utóbbi úgy készül, hogy az uvae ursi vizes főzetéhez literenként 1 dl. tiszta borszeszt kever. A 2. igénnyel az előálló szemvizet mint új ipari terméket kéri védetni. A m. kir. szabadalmi hivatal bej. osztálya a szóban forgó bejelentés tárgyát megvizsgálván, azt szábadalmazhatónak nem találta, mivel egyes anyagoknak tetszés szerinti sorrendben s tetszőleges mennyiségben való egybekeverése találmányt csakis azon esetben képez, ha ezen keverés által valamely különleges, a jelen esetben gyógyító hatás érhető el. ily különleges hatás pedig a jelen esetben a cakói• ranunculus ficaria és a föl. uvae ursi tea hozzá keverése által el nem éretik. A bejelentő ugyanis azt állítja nyilatkozatában, hogy a cukor diffúziós hatással bír s bár szerinte a cukorüledék minimális mennyiségű, de a többszöri használat után a mennyisége szaporodik s ez által a diffúziós hatás is fokoztatik. 46
