Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
V. A hivatal közreműködése államszerződések megkötésénél
274 A magyar korona, mint védjegy alkatrész. Tokaj szó — származási jelleg. A Németországgal tervezett egyezmény módosítás. Tudvalevőleg a Németbirodalommal 1891 dec. 6-án kötött szabadalmi, mustra- és véd jegy egyezmény az 1892 : IV. t.-cikkben foglaltatik. Ezen egyezmény módosítása főleg azáltal vált szükségessé, mivel úgy a németbirodalmi, valamint az osztrák és a magyar kormány abban állapodtak meg, hogy mindhárom állam az Unióhoz fognak csatlakozni, ez esetben pedig a három állam közt fönnálló egyezmény az Unió-egyezmény rendelkezéseihez idomítandó. Itt volt tehát az első alkalom, hogy a magyar korona, illetőleg a magyar állami címernek a védjegyekben való használhatása biztosíttatik, mert mint föntebb kifejtetett, az Unió-egyezmény a címereknek védjegyekben való használására nem kedvező. Azon tapasztalatból kiindulva, hogy pl. Németországban, nemcsak hogy a jellegzetes magyar borokat, mint a tokajit, villányit stb. mesterségesen állítják elő (a német bortörvény a borok házasítását s jellegzetes név alatt való forgalombahozatalát nem tiltván), de még a magyar emblémek, mint korona címer stb. jelzések által azoknak származása által a fogyasztó közönséget is megtévesztik, egyúttal azonban ami hazai termelőink érdekeit is csorbítják, sőt — tapasztalat szerint — a német védj egy lajstromozó hivatal természetesen szándék nélkül, mert a magyar korona vagy címer jogos használatáról szóló rendelkezéseket nem is ismerhette, természetesen nem is ismervén azok tévesztő hatását — ily tévesztő jelvényeket be is lajstromoztatott. Eddig nem állott módunkban Németországban az ily cselekményt üldözni, a cél ott volt tehát, erre módot szerezni, másrészről a magyar emblémekkel való visszaélést kiirtani. Ily irányú rendelkezésnek még azon nagy morális hatása is volna, hogy úgy a német egyezményben, valamint a többi külföldi egyezményben kidomboríttatnék a magyar korona történelmi nemzeti és közjogi jelentősége ! A szabadalmi, mustra-, és védjegy-egyezmény célzott módosítása még nem vált ugyan valóra, mert az ebbeli tárgyalások Németországgal megszakadtak ; valószínű azonban, hogy ezen tárgyalások újból felvétetni fognak. Tudvalevőleg létrejött azonban a kereskedelmi szerződés, mely Ausztria. Magyar- ország és Németország között 1905. évi január hó 25-én köttetett. Ezen szerződés 5. cikkének 111. 8. pontja a Tokaj szónak származási jellegét igyekszik kidomborítani. Ezen rendelkezésből folyólag a szabadalmi hivatal a külföldi szabadalmi hivatalokhoz mint védjegyügyi hatóságokhoz egy körlevelet intézett (4704/906; 6782/906), mely körlevélben fölkérte a hivatalok vezetőit, hogy a külföldön bejegyzésre kerülő mindazon védjegyekre, melyeken a Tokaj szó akár alkatrészként, akár egyéb módon feltüntetve van, különös figyelemmel legyenek s amennyiben a származás iránt kétség
