Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

V. A hivatal közreműködése államszerződések megkötésénél

len — a gyakorlatbavétel! e kitűzött határidőt a föltaláló kérelme folytán — a szükséghez képest meghosszabbíthassa. A gyakorlatbavétel idejére nézve a 3 évet teljesen elegendőnek tar­tom ; és nem tartom célszerűnek, hogy a gyakorlatbavétel igazolása a sza­badalom fönnmaradásának előföltételét képezze, mert ez csak a törvény kiját­szására adhatna alkalmat és mert a föltaláló annak bizonyítására a meg­vonási per által bármikor kénjTszeríthető. 7. Határozottan megállapítandónak tartom azonban azt, hogy abban az esetben, ha a föltaláló szabadalmát maga nem gyakorolja és ha a belföldi szükséglet fedezésére jelentkező belföldi honosnak a szabadalom gyakorlására engedélyt adni vonakodik, az ily engedély adására kényszeríthető legyen. II. Védjegyek. 1. A védjegyoltalomra nézve, arra az álláspontra helyezkedem, hogy a külföldi által igénybe venni akart védjegyoltalom annak csak az esetben adható meg. ha azt már saját hazájában megszerezte, mert külföldi védjegy- oltalmat csakis az államszerződés alapján nyerhet és így meg nem dönt­hetőnek tartom a védjegy jogászok által hangoztatott azt az elvet, hogy a külföldi által a szerződéses államban nyert oltalom csakis «ius accessorium», melynek érvényesüléséhez az alapjogra a «ins principale»-ra van szükség. De iparpolitikai szempontból sem tartanám célszerűnek, ha a védjegyjog oly individuális jognak tekintetnék, amelynek territoriális kiterjesztése föltétlenül és kizárólag a védj egy birtokos szabad rendelkezésétől tétetnék függővé ; mert a védjegyjogi oltalom egy bizonyos vállalatnak az oltalma, már pedig nem tarthatnám célszerűnek, ha egy oly külföldi vállalatnak, amely hazájá­ban védjegyjogi oltalmat nem élvez, belföldön egy ily kizárólagos — tehát másokat bizonyos tekintetekben korlátozó védelmet nyújtanánk, de nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a német védjegytör­vény 23. §-ának utolsó bekezdése is a külföldiek védjegyének bejegyzését a saját hazájában történt bejegyzés igazolásától teszi függővé, — ebből pedig önként következik, hogy a külföldi védjegy bejegyzése, átíratása és meg­újítása alkalmával a származási országban eszközölt bejegyzés igazolandó. 3. hogy a védjegyjognak a szerződéses államban kezdődő hatálya a származási országban történt bejegyzés idejétől számíttassék, föltéve, hogy az egy bizonyos meghatározott idő alatt eszközöltetik ; ezen határidő meg­szabása tekintetében szükségesnek illetve célszerűnek tartom, hogy a szerző­dések egyöntetűek legyenek s hogy a határidő 4. hónapban állapíttassák meg. 4-. hogy az oly védjegy, mely hazájában a védelmi határidő letelte előtt akár kérelemre, akár egyéb okból töröltetett a szerződéses államban is tör­lendő, mihelyt a hatóság a származási országban történt törlésről tudomást

Next

/
Thumbnails
Contents