Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

IV. Mustra- és mintaügyek

IV. KÉSZ.

Használati

minták.

Az 1903. évi törv.-tervezet.

Mustra- és mintaügyek.

1. Az oltalmi rendszabályok.

A mustra- és mintaoltalomra vonatkozólag Magyarországnak önálló törvényalkotása nincsen, amennyiben a mustrák és minták védelmére mai napig a vám- és kereskedelmi szövetség (1867 : XVI. t.-c.) XVII. cikke által honosított azon rendszabályok szolgálnak, melyek az 1858. évi december 7-iki és az ezt módosító 1865. évi május 23 iki cs. kir. pátensekben foglaltatnak.

Ezen rendszabályok - a hivatkozott törvényhely szerint — csak a két fél egyetértésével változtathatók meg, minélfogva az 1899 : XXX. t.-c. által a viszonosság előföltétele mellett 1907. évi dec. 31-ig Ausztriával ideiglenesen meghosszabbított közgazdasági viszonyunk tartama alatt, egyik állam sincs jogosítva a másiknak hozzájárulása nélkül a mustrák és minták oltalmára nézve eltérő rendszabályok megalkotására. Az 1893 : XLI. t.-c. megalkotása óta nincs azonban kétség az iránt, hogy ez a korlátozás a használati mintákra ki nem terjed, vagyis hogy a használati minták védelmét illetőleg úgy Ausztriának, mint Magyarországnak teljesen önálló rendelkezési joga van. Hogy a patens rendszabályai a kor igényeinek, az ipari élet követelményeinek már nem felelnek meg, általánosan elismert dolog. Állításunk mellett szól az a körülmény, hogy míg iparunk a legutóbbi időkben szemlátomást izmosodott és tért hódított, addig az oltalom alá helyezett mustrák száma alig mutat számbavehető növekedést. Sőt van több olyan keresk. és iparkamara, melynél 1905. év végéig egyetlen egy mustra sem tétetett le.

A pátens 1. §-ának rendelkezéséből kiviláglik, hogy a pátens csupán az olyan mustráknak és mintáknak kíván védelmet nyújtani, amelyek formájuknál vagyis tetszetős, Ízléses kivitelüknél fogva alkalmasak az illető iparterméknek kelendőséget biztosítani, esetleg az iparterméknek értékét is növelni, és figyelmen kívül hagyja azokat a mustrákat, amelyeknek újdonsága és lényege az illető iparcikknek előnyösebb használatában nyilvánul. Ez a szempont vezérelhette a kereskedelmi kormányt, midőn 1893. évben az 1891. évi