Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
III. Védjegyügyek - C) Eljárás
249 jegyének jogi helyzetét illetőleg megtéveszteni alkalmas, amennyiben azt oly védjegynek a visszavonására bírhatja, melynek törvényszerűségét a miniszternek a jogvita során esetleg elismerni kellene. A legutóbbi években követett gyakorlat szerint csak a jogsérelemnek minden nehézség nélküli megállapítása esetén adatik ki az avis, ami annyival inkább indokolt, mert nem egy esetben történt, hogy a korábbi védjegy- tulajdonos által a későbbi védjegybejelentő ellen avis folytán megindított pörben, alpörösnek jogát elismerni, fölperest pedig keresetével elutasítani és a por költségeiben is marasztalni kellett. Az említett szempontok fölmentenek bennünket annak bővebb indokolása alól, hogy az avis préalablenak mai formájában törvénykönyvünkben helye nincsen. Az előzetes értesítések száma évenként 60--70-re tehető. 3. Védj egy törlési és megállapítási pörök. Érezhető hiányát képezte az 1890. évi alaptörvénynek, hogy rendelkezései nem nyújtottak kellő támpontot a jogaiban sértett félnek azon út és eszközök megválasztására nézve, melyek segélyével jogorvoslatot találhatott volna az ellen, a ki korábban lajstromozott védjegyét ugyanily vagy ahhoz megtévesztően hasonló védjegynek a belajstromoztatása által veszélyezteti vagy sérti. Nem tévesztendő össze az itt említett esettel a jognak anyagi megsértése, t. i. a védjegynek bitorlása, melynek elbírálása a büntető biróság hatáskörébe tartozik. Hogy pedig az alaptörvény a jelzett irányban a sértettnek jogorvoslatot biztosítani kivánt, kitetszik a törvény 21. §. e) pontjának ama rendelkezéséből. mely a védjegynek törlését a keresk. miniszter által vitás ügyben hozott törlési rendelet alapján megengedi. Az alaptörvénynek hézagos rendelkezéseit pótolják a novella 8. és 4. §-aiban foglalt rendelkezések. A novella 3. §-a szerint: Az 1890:11. t.-c. 21. §. e) pontja alapján a védjegy törlése azon okból is elrendelhető, mert ez egy már korábban, hasonló árúnemre belajstromozott s még oltalom alatt álló védjegyhez annyira hasonló, hogy a két védjeg}" közti különbség a közönséges vevő által csak különös fig37elem mellett volna észrevehető. A novella 4. §. pedig azoknak érdekeit czélozza megvédeni, akik a törvény nem kellő ismerete miatt árúmegjelöléseiket vagy egyáltalában bejegyeztetni vagy ezen bejegyzés megújítását kérni elmulasztják. A törvény rendelkezése szerint: «valamely védjegynek törlését az is kérelmezheti, aki igazolja, hogy az általa hasonló árúnemre belajstromozatlanul használt árújegye mint vállalata árúinak ismertető jele az illető forgalmi körökben azon időben ismeretes volt, midőn a megtámadott és megtévesztésre alkalmas védjegy belajstromoztatott. A törlési kérelem legkésőbb a védjegy belajstromozásától számított két év alatt nyújtandó be a keresk. miniszterhez.»
