Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
III. Védjegyügyek - C) Eljárás
Joggyakorlat. 1905-ben körülbelül 50 olyan osztrák eredetű védjegynek a lajstromozását volt kénytelen fölfüggeszteni, amelyek közgazdasági érdekeinkre nézve sérelmeseknek jelentkeztek. C) Eljárás. 1. A védjegyek lajstromképességének megbirálása. Föntebb jeleztük, bogy a védjegyeknek lajstromozását az illetékes keresk. és iparkamarák teljesítik, még pedig illetékes a lajstromozásra az a kamara, amelynek területén az illető vállalat van. A budapesti kamara ezen- föliil az összes külföldi védjegyek lajstromozására illetékes (kivéve az osztrák eredetű védjegyeket, ezek t. i. csak központilag lajstromoztatnak). Első fokon hivatvák a kamarák továbbá a védjegyek törvényszerűségének a megbirálá- sára. A kamarák a lajstromozásra alkalmasnak talált védjegyeket havonként terjesztik föl a központi védjegylajstromzó hivatalhoz, valamint a törölt védjegyekről szóló kimutatásokat is. Mielőtt valamely védjegynek központi nyilvántartásba vétele elrendeltetnék és a védjegy kihirdettetnék, a védjegyosztály esetleg a központi védjegylajstromzó hivatal meghallgatásával minden egyes lajstromzást úgy alaki, mint anyagi kellékeire nézve újból megvizsgál. Ez a hivatalból teljesítendő vizsgálat első sorban arra terjed ki, vájjon a bejelentő fél a lajstromzáshoz és kihirdetéshez szükséges segédeszközöket, jelesül a clichét, védjegylenyomatokat, próbanyomatokat stb. beszolgáltatta-e. A további vizsgálat arra terjed ki, vájjon a bejelentő fél a védjegyjog megszerzésére igényjogosult-e. Ily jogosultsággal minden honos bír, aki valamely ipari, kereskedelmi vagy mezőgazdasági vállalat birtokában van, illetve, aki kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek vagy árúknak termelésével és forgalombahozatalával foglalkozik. Ez a kellék szükség esetén igazolandó. A külföldi igazolni köteles a védjegyjognak saját hazájában történt megszerzését, azonfölül köteles védjegyéhez oly képviselőt nevezni, aki a magyar korona országai, vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén, vagy Bosznia és Hercegovinában állandó lakással bír. A további vizsgálat arra terjed ki, vájjon a védjegy tényleg keresk. forgalomra szánt készítményeknek és árúknak megjelölésére szolgál-e. Árúk alatt csak a szűkebb értelem vett árúk értendők. Az osztály sorsjegyek nem a védjegytörvény értelme szerinti árúk (413/903. K. M. sz. hat.). A bérkocsitulajdonos kocsijai, ha azokat csak kibérlésre, nem pedig eladás céljából szerzi be és bírja, nem tekinthetők árúknak. (597/903. K. M. sz. hat.) A védjegynek, amely akár kizárólag ábrából, akár kizárólag szóból vagy szavakból, akár ábráknak és szavaknak összetételéből állhat, egynemű árúknak egymástóli megkülönböztetésére alkalmasnak kell lenni. A robbantási
