Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

III. Védjegyügyek - A) Bevezetés

3. Az által, hogy valamely védjegy, mustra és minta valamelyik kereskedelmi és iparkamaránál vagy lajstromzással jövőben netán megbizandó hatóságnál a két állam egyikében letétetik és lajstromoztatik, a két állam egyikének alattvalói, valamint oly személyek részére, akik ezen államban lakással vagy teleppel bírnak, a törvényes oltalom mindkét államra kiterjedő- leg megszereztetik.

4. Mindazon intézkedésekre és határozatokra nézve, amelyek valamely állampolgár vagy a belföldön lakással, avagy teleppel bíró személy árujegyére, mustrájára vagy mintájára vonatkoznak, kizárólag illetékes azon állam, amelyhez a jegy, mustra vagy minta birtokosa állampolgárságánál fogva tartozik, vagy amelyben lakással vagy teleppel bír.

5. Mindazon intézkedésekre és határozatokra nézve, amelyek valamely külföldinek, vagy belföldön sem lakással, sem teleppel nem bíró személyek árujegyére, mustrájára vagy mintájára vonatkoznak, kizárólag illetékesek azon állam hatóságai, amelyben a lajstromzás elébb bejelentetett.

6. Tekintettel a nemzetközi szerződések határozataira, melyeknél fogva a külföldiek az árujegy-, mustra- vagy mintaoltalomra csak a budapesti és bécsi kereskedelmi és iparkamaránál történt belajstromozás által nyernek jogot, valamely külföldi, vagy a belföldön sem lakással, sem teleppel nem bíró személy, árujegy-, mustra- vagy mintaoltalmi jogának elsőbbségére nézve azon időpont mérvadó, midőn a jegy. mustra vagy minta az egyik államban oltalom céljából legelőbb letetetett : ezen jogok tartama azon időponttól számítandó, amelj'en az egyik államban való belajstromoztatást a másik államban való belajstromozás követte.

7. Az egyik államban illetékesen megejtett lajstromozásokat és intézkedéseket valamint a hozott határozatokat a két kereskedelemügyi minister, az ott vezetett lajstromokban való föltiiutetés végett,egymással havonként közölni fogja.

Felette nagy horderővel bírnak a javaslat 4. és 5. pontjaiba fölvett rendelkezések, mely körülmény kötelességünkké teszi, hogy ezen törvény- javaslatra vonatkozó észrevételeinket megtegyük, illetőleg tapasztalatainkat előadjuk.

Nemcsak államjogi. hanem közgazdasági szempontból is határozottan kifogás alá esik a javaslat 4. pontja. Allamjogi szempontból azért, mert a tervezett rendelkezés bírói szuverénitásunk életfáját sebezné meg. bizonyításra nem szorulván, hogy a magyar korona országai területén fekvő bármelyik iparvállalat birtokában levő védjegyet illetőleg a jurisdiktió semmiféle idegen hatóságnak át nem engedhető. Közgazdasági szempontból pedig azért, mert Magyarország iparát és kereskedelmét közelről érintő kérdésben az osztrák, tehát teljesen elfogulatlannak nem tekinthető hatóság volna hivatva dönteni.

De állást kell foglalnunk az idegen eredetű védjegyek illetékességi kérdését szabályozó 5. pont ellen is. mert tapasztalati tény. hogy a külföl-