Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - C) A szabadalomügygyel kapcsolatos intézményekről

198

A szabadalmak nyilvántartása, nyilvánossága és erre szolgáló szervek.

Többször hangsúlyoztuk, hogy a találmányokra engedélyezett szabadalmak által a nemzeti vagyon gyarapodik. Nem azáltal, hogy bizonyos új találmányra egy személynek kizárólagos előállítási kihasználási jog adatik, hanem azáltal, hog}r a szabadalmak engedélyezésük alkalmával közzé tétetnek, így közismeretűvé lesznek, a miáltal újabb meg újabb találmányok, javítások létesítésének rúgóivá lesznek.

Törvényünk alapelvként kimondotta ugyanis, hogy titkos szabadalmak többé nem engedélyeztetnek, kivéve az állam részére adott szabadalmakat, sőt a 61. §-ban úgy rendelkezett, hogy a még addig engedélyezett titkos szabadalmak ebbeli minősége is megszűnik. Abban a tényben, hogy t. i. a találmányok tárgyai a szabadalmi hivatal által közzétételnek, fekszik egyik ellenértéke annak, hogy az állam a találmányok tulajdonosainak szabadalom alakjában bizonyos időre kizárólagos kihasználási jogot biztosít. Ez a publikálás törvényünk szerint (44. §.) kötelező minden olyan találmányra, amelyre a fölhívási eljárás, közzététel által folyamatba tétetett, úgy annyira, hogy az engedélyezett szabadalmak tulajdonosainak, még szabadalmukról való lemondás útján sincs módjukban megakadályozni egy már engedélyezett szabadalom leírásának kinyomatását, mert ez nem annyira a föltaláló magánérdeke, mint inkább nemzetgazdasági közérdek, t. i. hogy az iparnak ezáltal is mód nyuj- tassék a további okszerű fejlesztésre. A publicitás másik eszköze a szabadalmi lajstrom, mely a szabadalmi hivatalnál vezettetik. Erre vonatkozólag törvényünk 41. §-a rendelkezik, még pedig apodictice, világosan fölsorolja azokat az adatokat, amelyek egy szabadalomra vonatkozólag a lajstromba bevezethetők, valamint megállapítja ezeknek a bevezetéseknek a jogi hatályát is. A gyakorlat kimutatta, hogy törvényünknek a lajstromba való bevezetésre vonatkozó adatai az ólet szükségleteit nem elégítik ki. így bár egy találmány kétségkívül vagyoni értéket képvisel, ezen találmányra engedélyezett szabadalomra, mely már a föltaláló személyétől elválasztott külön vagyont képez s így bírói foglalás tárgyát is képezi, törvényünk a legtöbb dologi jogra vonatkozó tények belajstromozását meg nem engedi.

így meg kellett tagadni a szabadalomra vonatkozó elővételi jognak, — elidegenítési tilalomnak, — a szabadalom tulajdoni jogának, az engedélyezett kizárólagos használati jogra vonatkozó okirat kiállítása iránt indított pernek, az előző használót megillető használati jognak, a szabadalomtulajdonos által engedélyezett elzálogosításnak és a bírói foglalásoknak belajstromozását. A bírói foglalások tekintetében a-zonban a hivatal gyakorlata hosszabb ideig ingadozó volt. Míg ugyanis 1900. év végéig a bírói foglalásokat a szabadalmi lajstromba hol bevezették, hol nem, addig 1900. év végétől kezdve a kereskedelmi miniszternek 182, illetve 2840/900. ein. sz. rendeletéi alapján a sza-