Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - C) A szabadalomügygyel kapcsolatos intézményekről
C) A szabad alomüggyel kapcsolatos intézményekről. A szabadalmi ügyvivők. A szabadalmi hivatal szervezésével egyidejűleg foglalkozott a törvény- hozás azzal a kérdéssel is. hogy felek képviseletében a szabadalmi hivatal előtt eljárni, kik vannak jogosítva. Természetes, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-eikk 88. §-ának azt a rendelkezését, hogy «az ügyvéd jogosítva van az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt eljárni és feleket képviselni», a szabadalmi törvény is megerősítette. Mivel azonban a találmányi bejelentések elkészítéséhez főképen technikai ügyekben való különös képzettség is szükséges a törvényhozás egyidejűleg a feleknek, szabadalmi hivatal előtt való képviseletére a hatóságilag jogosított szabadalmi ügyvivők intézményét állította föl. A szabadalmi ügyvivői jogosítványt a kereskedelmi miniszter csakis olyan magyar állampolgároknak adja, akik műszaki képesítésüket belföldi műegyetemnek vagy külföldinek honosított oklevelével igazolják. A képviseletnek ily módon való rendezése hazánkban igen szükséges volt, mert az addig működő szabadalmi irodák, ügynökségek jogi helyzete sem a közönséggel, sem a hatóságokkal szemben az ideig szabályozva egyáltalán nem volt. Törvényünk sem szabályozta részletesen a szabadalmi ügyvivők jogviszonyait. de a törvény alapján kibocsátott miniszteri rendeletek ezen intézmény fejlődésének egészséges irányt szabtak. Szabadalmi ügyvivői jogosítványt a törvény életbe lépte óta csakis okleveles, műszaki főiskolát végzett egyének kaphatnak. A törvény életbeléptekor azonban királyi kegyelem alapján a kormány olyan egyéneknek is megadta e jogosítványt, akik korábban mint szabadalmi ügyvivők működtek, föltéve, hogy a szabadalmi ügyvivők számára előírt vizsgát bizonyos határidő alatt letették. A hivatal szervezésének első évében 15 szabadalmi ügyvivői jogosítvány adatott ki, ezek közül 9 olyan egyénnek, akik bár nem volt mérnöki oklevelük, de régebben is hivatásszerűleg foglalkoztak a feleknek szabadalmi ügyekben való képviseletével. Azóta több jogosítványt adott ki a kereskedelmi minisztérium — mind okleveles mérnöknek, — azonban több jogosítvány érvényét is vesztette. így egy jogosítvány fegyelmi űton megvonatott, egy halálozás, kettő lemondás folytán érvényét vesztette. Egy ügyvivői jogosítványát állami szolgálatba lépés, egy pedig magánvállalatnál való alkalmazás miatt, egy pedig lakóhelyének külföldre való áthelyezése miatt nem gyakorolja, úgy, hogy ha a társas viszonyban álló ügyvivőket — egynek tekintjük — akkor ma tényleg csakis 13—14 szabadalmi ügyvivő működik. A szabadalmi ügyvivők viszonyainak szabályozása tárgyában a m. kir. kereskedelmi miniszter több rendeletet bocsátott ki. Ilyenek a 4719/895. ív M. E. r., a 2226/896. K M. E. r., az 1089/898. K. M. E. r., a 2551/901. K. M.
