Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - B) A birói osztály
nyesen dönt — az a gyakorlata, lwgy a betűjelzésnek az igénypontba való fölvétele sziik- ségképen nem vonja maga után az igénypont ily szoros értelmezését. mert ez által a nyújtott oltalom, szabad almi oltalom természetét elvesztené és csakis az alakot védő közönséges m int aolt alom má válnék. Különben is az igénypont magyarázására a leírás és rajz szolgál, a leírás megfelelő részéből pedig világosan kitűnik, hogy szabadalomtulajdonos a szifonokkal való visszaélés megakadályozása végett a szifon kifolyó csövének végére «b» szárnyakat vagy egyéb toldatokat alkalmaz, melyei' a kifolyó cső végének oly méretet adnak, mely által azt a végbél befecskendezésére alkalmatllanná teszik; a lényeg tehát a toldatok alkalmazásában, illetőleu: ezeknek megfelelő méretezésében, nem pedig azoknak különleges alakításában keresendő. A szabadalmi leírásban kifejezett eszme fontiek szerint, a szifonnal való visszaélések megakadályozása, ezen eszme kivitelepedig a kifolyócsőnek oly módon való alakítása, illetve annak oly méretű toldatokkal való ellátása, hogy az a végbélbefecskendezésekre fölhasználható ne legyen; ez az alakítás pedig a megállapítást kérelmező szifónfejeinél is megvan, az eltérés a 12469. sz. szabadalmi leírásban ismertetett konkrét megoldástól csupán az, hogy míg ott az eszme megvalósítása céljából egyszerű sima toldatok vannak alkalmazva, azok a megállapítást kérelmezőnél részben szintén simán a szabadalom tárgyának toldataiból kissé eltérő alakban, részben pedig figurális kiképzésben vannak alkalmazva. Ez a csekély alakban való eltérés, vagy figurális kiképzés azonban a dolog lényegére befolyással egyáltalában nincsen. Megállapítást kérőnek, a m. kir. szabadalmi tanács 45/902. sz. határozatára alapított azt az állítását pedig, hogy az általa gyártani és használni kívánt szifónfejek lényegesen eltérnek a 12469. sz. szabadalom tárgyát képező szifónfejből, — mivel a szabadalmazott szifonfejnél a kiálló toldatok a cső végét befoglalják és ezáltal a szifon csak egy külön csöpótlékkal tölthető meg, míg a kérdésben forgó szifonfejeknél a toldatok a cső végét szabadon hagyják és így azok közvetlenül tölthetők meg, — a m. kir. szabadalmi hivatal bírói osztálya figyelembe azért nem vehette, mert megállapítást kérő ezen állításának helytelensége minden szakértő előtt amúgy is nyilvánvaló, de különben is szabadalomtulajdonos a bírói osztály előtt ezen állítás helytelenségét teljesen bebizonyította, amennyiben a tárgyalás folyamán a kiálló toldatokkal teljesen befogott végű csövei ellátott szifonokat egy lefejtő készülékről minden külön esőpótlék nélkül akadálytalanul megtöltött. Mindezek alapján ki kellett mondani, hogy folyamodó által bemutatott szifónfejek a 12469. sz. szabadalom tárgyával lényegében megegyeznék és így abba beleütköznek. A költségek viselésében az 1895. évi XXXVII. t.-c. 57. §-áuak 8. bekezdése értelmében a kérelmezőt kellett marasztalni. Budapesten, a m. kir. szabadalmi hivatal bírói osztályának 1908. évi december hó 12-én tartott üléséből. 9/904. sz. szabadalmi tanács. Ő Felsége a Király nevében ! A m. kir. szabadalmi tanács dr. K. I. ügyvéd által képviselt K. Gy. műszerész budapesti lakos részéről 1908. évi október hó 29-én 13779. szám alatt benyújtott H. és Társa bej. cég 12469. számú és «Újítás szifónfejeken» című szabadalmára vonatkozó megállapítási kérvény ügyében a szabadalmi hivatal bírói osztályának múlt évi december 12-én tartott ülésen hozott határozat ellen benyújtott fölfolyamodásra vonatkozólag a mai napon tartott nyilvános ülésen következőleg határozott : A szabadalmi tanács a m. kir. szabadalmi hivatal bírói osztályának határozatát a főtárgyra nézve megváltoztatja és megállapítja, hogy K. Gy. által a megállapítási kérvény
