Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - B) A birói osztály

168 Tárgyalás. Birói osztály összeállítása. délyezni. Abban a tekintetben, hogy ki van jogosítva fölfolyamodással élni és ügyét a birói osztály elé vinni, a szab. törv. 33. §-ának utolsó bekezdése, a 36. §-nak első bekezdése, valamint a szabadalmi hivatal teljes ülése egy- értelemmel úgy rendelkeznek, hogy csakis a jogaiban sérteti fél élhet fölfolya­modással, amiért is a gyakorlatban hivatalból utasít vissza minden olyan föl- folyamodást, melyet oly bejelentő vagy fölszóllaló ad be, akinek bejelentésére a szabadalom egész terjedelemben megadatott, illetve akinek fölszólalása értelmében a bejelentésre a szabadalom megtagadtatott. A birói osztály előtt a tárgyalás azon a kereten belől folyik, aminő alapon és kereten belől az ügy az első fórumnál a bejelentési osztálynál tár­gyalva lett. Azonban mivel a szabadalmi hivatal gyakorlatában a modern jog­szolgáltatás elveit követi és az anyagi igazságot törekszik érvényre juttatni, megengedi, hogy a felek úg}^ Írásbeli fölfolyamodásukban, mint szóval is, igazaik érvényesítésére új bizonyítékokat is hozzanak elő. Szabadalmi törvényünkben sem a fölszólalás, sem a fölfolyamodások tárgyalásának módja szabályozva nem lévén, a szabadalmi hivatal az ügyv. szab. 23. §. b) pontjának és a 24. §. a) pontjának és utolsó előtti bekezdé­sének rendelkezése alapján a szabadalmi ügyek természetének megfelelő el­járást teremtett, amelynek lényegét a következőkben jellemezhetni. Hogy a tárgyalás csakis a törvényes határidőn belül beadott fölszólalás, illetve föl­folyamodás keretén belől tárgyaltatik ; sem a fölszólalást, sem a fölfolyamodást a tárgyaláson más jogalapra nem lehet fektetni, mint aminőre a fél azt Írás­ban tette, azonban az előadott tények beigazolására újabb bizonyítékok föl­hozhatok, hogy a fölszólalásnál a felek és pedig elsősorban a fölszólaló, azután a bejelentő az ügyet szóval adják elő 8 úgy terjesztik elő kérelmei­ket ; a szóváltatások száma korlátozva nincs. A fölfolyamodások tárgyalásá­nál, amely azzal kezdődik, hogy az előadó a tényállást kimerítően ismerteti a felek avagy képviselőik az addig előadottakat még egyéb adatokkal is kiegészíthetik, mire a másik félnek jogában áll válaszolni. Természetes, hogy ha az előterjesztett új bizonyítéknak az ellenfél részéről való tanulmányozása hosszabb időt igényelne, akkor kérelmére a tárgyalás elhalasztatik. A birói osztály minden egyes határozatát ötös tanácsban hozza, a hatá­rozó tagok közül kettőnek műszaki minősítéssel bíró tagnak kell lenni. A hiva­talnak összes tagjai a birói osztálynak tagjai ugyan, de a tanács mindég úgy van összeállítva, hogy az ügy tárgyalásánál a birói osztály ülésén nem vehet részt a hivatalnak az a tagja, aki az ügynek a bejelentési osztálynál való eldöntésében részt vett. Míg a bejelentési osztály tanácsai akként vannak összeállítva, hogy abban a műszaki tagok vannak túlsúlyban, addig a birói osztályban a birói hivatal viselésére képesített jogi minősítéssel biró tagok száma a műszakiakéval teljesen egyenlő ug3Tan, de mivel az elnöklést egy jogi

Next

/
Thumbnails
Contents