Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - B) A birói osztály
107 Arra az esetre nézve, midőn egy szabadalom fülszólalási tárgyalás megtartása után úgy engedélyeztetik, hogy az első fokú határozat ellen a felek fölfolyamodással nem élnek, s igy az jogerős lesz, a hivatal teljes ülése, 1901. évi április hő 20-án 153/901. ein. sz. a. kimondotta, hogy a határozat jogerőre emelkedése napjáról a felek külön értesítendők. A fölfolyamodás során követett eljárást következő fejezetünkben fogjuk a bírói osztály ismertetésének keretében tárgyalni. B) A birói osztály. Ennek megfelelő hatóságot régi szabadalmi törvényünk nem ismert, mert a bejelentési eljárás mellett a szabadalom a bejelentésre és a bejelentő felelősségére minden vizsgálat nélkül adatott meg és ugyanazon hatóság, mely a szabadalmat megadta, kereset folytán ugyancsak meg is semmisítette, ha előtte a törvényben fölsorolt semmiségi okok valamelyike beigazoltatott. Tudjuk jól, hogy a birói osztály az eredeti kormányjavaslat «.megsemmisítési és fölfólyamodási osztályának» összeolvasztásából jött létre és hatásköre is ugyanazon tárgyakra terjed ki. A birói osztály elnöke mindég a hivatal elnöke, vagy ennek helyettese, de minden esetben jogi minősítéssel biró tag. Tagjai a hivatal összes, állandó és nem állandó tagjai. Ülései részben zárt ülések, részben nyilvános ülések. így a szab. törv. 33. §-a alapján valamely találmányi bejelentésnek, mint nem szabadalmaz- hatónak visszautasítását tárgyazó határozat ellen beadott fölfolyamodás és minden más, nem a felek szóbeli meghallgatása mellett hozott határozat ellen beadott fölfolyamodás zárt ülésben adatik elő és döntetik el ; míg a felek szóbeli meghallgatása alapján a bejelentési osztály által hozott határozatok ellen beadott fölfolyamodások nyilvános ülésben tárgyaltainak. A szab. törv. 36. §-ának második bekezdése e tekintetben ugyan akkép rendelkezik, hogy «a birói osztály ezen fölfolyamodás, észrevételek és belátása szerint a felek és szakértők szóbeli meghallgatása alapján határoz, azonban a szabadalmi hivatal birói osztálya mindjárt kezdetben és azóta is állandóan azt a gyakorlatot követi, hogy a szab. törv. 36. §-a alapján beadott fölfolyamodásokat, illetve ezekre adott észrevételeket nemcsak az előadók által ismerteti kimerítő részletességgel, hanem minden egyes esetben úgy maguknak az iig3T- feleknek, mint képviselőinek megengedi, hogy az ügyben igazaikat szóval is előadhassák. A szabadalmi hivatal gyakorlata a felek érdekei szempontjából tekintve egyáltalán igen liberális; így például bár úgy a fölfolyamodás mint az észrevételek benyújtását a törvény záros határidőhöz köti, a birói osztály a törvényes időben benyújtott fölebbezés indokainak úgy az észrevételek megtételére ezen záros határidőn túl terjedő halasztást is szokott engeElnöke. Birói osztály mint másodfokú hatóság. Eljárás a nyilvános ülésekben. Halasztás az indokok beadására.
