Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály

155

kezűje a fölhozott rajzok és esetleg leírás alápján kétségtelenül megállapítható.

Jellemző sajátsága továbbá a felszólalásoknak, hogy azok beadása határidőhöz van kötve. Sem a közzététel előtt, sem az arra megállapított határidőn túl beadott fölszólalások figyelembe nem vehetők. Ezen sajátosság annyiban hatályos, amennyiben a hivatal ennek alapján a fölszólalás kiterjesztését a bejelentésnek azon részeire, amelyek a törvényes határidőben beadott felszólalásban meg nem támadtattak, meg nem engedte.

Fölemlítjük végül még a fölszólalások azon tulajdonságát is, hogy miután mindig egy bejelentésről van szó, még több fölszólalás esetében is a határozat érdemében a bejelentés sorsát tekintve, a bejelentőre nézve csak egyféle lehet. Azaz, ha több fölszólalás emeltetik, még ha azok teljesen eltérő jogalapokon nyugszanak is, csakis közös határozat hozható, de nem hozható határozat az egyes fölszólalások tárgyában külön-külön, vagy pláne időbeli elválasztással, mert lehetetlenség az egyik fölszólalás alapján a szabadalmat egészen vagy részlegesen megadni, a másik alapján megtagadni, hanem az egyes fölszólalások eredményessége csakis a költségek megállapításában juttatható kifejezésre.

Már csak e néhány fölsorolt sajátszerűség is mutatja azon nehézségeket, amelyek megfelelő törvényes intézkedések híjában támadtak s magyarázzák a különösen kezdetben jelentkező gyakorlatbeli eltéréseket.

Tíz év gyakorlata azonban természetszerűleg a legfőbb kérdésekben a fölmerült nehézségek leküzdése után megteremtette ugyan az eljárásbeli egyöntetűséget, mégis törvényünk vonatkozó rendelkezései olybá tekintendők, mint amelyek a küszöbön álló revízióra leginkább megérettek s amelyek fontosságuknál fogva e revíziót egymagákban is szükségessé teszik.

Rá fogunk térni ezen általános tájékoztató megjegyzések után az eljárást magát illető gyakorlat ismertetésére.

b) A tárgyalási anyag előkészítése. Fölszólalás és nyilatkozat.

A felszólalási eljárásra nézve a maga egészében törvényünk egyetlen szakasza, a 35. §. intézkedik. Ezen szakasz első bekezdése értelmében a fölszólalás a közzétételtől számítandó 2 hónapon belül adható be. Ezen időpont számításánál a két hónapba nem számíttatik be azon nap, amelyen a bejelentés közzététetett. Az Sch. 218. alapszámú bejelentés ellen emelt fölszóla- lási ügyben a bejelentési osztály 16507/1898. sz. a, pl. ki is mondotta, hogy «bejelentőnek azon kifogása, hogy a fölszólalás elkésve érkezett be, figyelembe vehető nem volt, mivel a fönnálló gyakorlat szerint a kitétel napja nem számíttatik be a törvényes határidőbe.» Amennyiben az így értelmezett utolsó napja a közzétételnek vasárnapra, ünnepnapra, illetve Gergely-naptár szerinti ünnepre esett, a fölszólalás az ünnepet követő napon is elfogadtatott.