Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály
A bejelentés mellékleteinek rövid úton való kiadhatása tárgyában ugyancsak kezdetben eltérő gyakorlat mutatkozott, melyet teljes ölési határozatnak kellett megszüntetnie. Azon esetben, ha ugyanis valamely bejelentést a szabadalom engedélyezése előtt visszavontak s azután szabadalmaztatás végett ismét bejelentették, előfordult, hogy a leírásokat, a rajzokat s a meghatalmazást ezen második bejelentésnél való fölhasználás céljából rövid úton kérték, sőt ha a visszavonás az első évi díjnak elkésve való befizetése folytán mondatott ki, ezen díjnak a második bejelentés évi díjául való elfogadását is kérelmezték. Minthogy azonban a bejelentések mellékletei, ha már azok alapján a hivatal intézkedéseket foganatosított, fontosságukban nyernek, ezért a hivatal 1898 április 4-én tartott teljes ülésében kimondotta, hogy «a beadványok mellékletei rövid úton általában nem adhatók ki, hanem csak a fél kérelmére hozott tanácshatározat alapján, a meghatalmazás pedig csak akkor, ha az ügyben érdemleges intézkedés nem történt, vagy ha a fél kifejezetten úgy szövegezi azt, hogy a pót- vagy javítási szabadalomnál is ugyanazon meghatalmazás mérvadó.» Az előbb említett elkésve fizetett évi díjra nézve a teljes ülés ugyanekkor a következő határozatot hozta: «Az évi díj, ha valamely bejelentésnél elkésve fizettetett, az újból bejelentett ugyanazon találmány első évi díjául a bejelentő kérelmére elfogad- tatik s erről a számvevőség és pénztár értesíttetnek». h) A leírás kellékei. A bejelentés mellékletei közűi a legfontosabb a leírás, mint amely a szabadalomnak alapját képezi s ennélfogva a törvény a leírás kellékeivel bővebben foglalkozik s részletességgel sorolja föl azon követelményeket, melyeket e tekintetben a bejelentővel szemben támaszt. Ezek szerint a leírás lehetővé kell, hogy tegye azt, miszerint szakértők a találmány tárgyát a leírás alapján minden kiegészítés nélkül előállíthassák. Nevezetesen a leírásnak nem szabad megtévesztő kétértelműséget tartalmaznia, sem pedig az eszközökre, a foganatosítás módozataira, vagy a működés sikeréhez szükséges fogásokra nézve valamit eltitkolnia, sem drágább, vagy nem ugyanazon hatással bíró szerekre vagy eszközökre hivatkoznia. Ezen kellékek fönforgásának az elbírálása egészíti ki az eddigiekben körvonalozott azon elővizsgálatot, amely a közzétételt megelőzi s amely tulajdonképen a műszaki tagok s így az egész hivatal működésében a leglényegesebb és legnehezebb részt képezi. Különösen nehézzé teszi ezen vizsgálat szempontjából a műszaki tagok helyzetét az a körülmény, hogy a műszaki tudományok sokféleségéhez, rend-
