Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Bevezetés
mi irategyüttes kevés - de nem érdektelen - a nemzetközi szabadalmi ügyre vonatkozó hivatalos levelezést, szabadalmi okiratot őriz. Az ipari vállalatok működése során szabadalmi, illetve védjegyügyek nagy számban fordultak elő, noha a háború és egyéb pusztítások a vállalati iratanyagot sem kímélték, mégis szerencsére bőségesen maradtak ránk iparjogvédelmi tevékenységet tükröző iratok. Érdekes játéka a sorsnak, hogy a nagyon régi időkből lényegesen több szabadalmi vonatkozású irat maradt fenn, mint a közelebbi múltból. Az első magyar szabadalmi ügyeket- már a XVIII. században is akadtak ilyenek - a Kancellária és a Helytartótanács intézte, erről szép számban fennmaradt irathagyaték tanúskodik. Ugyancsak a jól használható források közé tartoznak a minisztertanácsokról készült jegyzőkönyvek, melyek nagy többségükben ma is rendelkezésre állnak. Ezek főként a szabadalmi intézmények személyzetéről tájékoztatnak, illetve a szabadalmi jogszabályalkotást illetően tartalmaznak- habár szűkszavú - információt. A jogszabályalkotásról és a működés kormányszintű felügyeletéről tájékoztatnak a „M. kir. kormány működéséről és az ország közállapotáról szóló jelentés” 1898-1942. évi köteteiben a kereskedelemügyi miniszteri, majd 1935-től az iparügy i miniszteri jelentések. E rövid, tömör beszámolók az év minden - iparjogvédelemre vonatkozó - eseményéről említést tesznek és azáltal, hogy évenként kötetről kötetre olvashatók, igen jól érzékeltetik a folyamatot. A források legsokatmondóbb darabjaiból összeállított gyűjtemény anyagát időrendi sorrendbe, azon belül jól elkülöníthető fejezetekre osztottuk. Az iparjogvédelmi intézmények szervezetére, működésére vonatkozó anyag az alábbi kisebb tárgyi egységekből épül fel: iparjogvédelmi jogszabályalkotás; a szakhatóságok szervezése, működése és ezek belső szabályozása; a külfölddel kapcsolatos iparjogvédelem, nemzetközi egyezmények, információk külföldi iparjogvédelemről; az iparjogvédelmi intézmények személyzeti ügyei. A szabadalomügy forrásait tehát nehéz egyértelműen minősíteni. Egyrészről nagyon széles, szerteágazó és komplex az a forrásanyag, amely idevonatkozó adatok egész sorát tartalmazza, másrészt viszont egyenetlen a rendelkezésre álló forrás időbeli előfordulása, jellege és forrásértéke is. Ily módon míg szinte mérhetetlen időráfordítást kívánna valamennyi vonatkozó forrás feltárása, erősen szelektálni kellett a mutatkozó anyagot, hogy az összegyűjtött együttes áttekinthető képet adjon a témáról, ne pedig kaotikus irat- és adathalmazzá váljon, amely összezavarja az ismert tényeket is. Igazodva tehát a lehetőségekhez - olykor megalkudva azokkal - állt össze a rendszerre és működésre rávilágító, az iparjogvédelem történetét tükröző forrásgyűjtemény. E gyűjtemény, kényszerűen alkalmazkodva a fennmaradt források adta lehetőségekhez, mind keletkezési idejét, mind tárgyát és ezáltal rendszerét tekintve is hézagos. Önmagában tehát mint információs bázis nem elégséges, szándékunk szerint azonban emléket állít a szabadalomügy múltjának. A levéltári anyag közreadása mellett szemléztük a hivatalos közlönyöket, értesítőket, valamint a korszak egyéb periodikáit. Az illusztrációs anyagot a jelentős vagy jellemzőnek tartott iratok kópiáiból, az egyes eseményeket megörökítő riportfotókat az MTI történeti fotótárából, a hivatal archívumából, valamint az Újítók Lapjából, illetve jogutódjából, a Siker magazinból válogattuk. A kötet utolsó fejezetében a kevéssé ismert, több diszciplínát, - a gazdaságot, a jogot, a műszaki haladást - magában foglaló iparjogvédelem méltatlanul háttérbe szorult művelőinek kívántunk emléket állítani az archontológia eszközeivel, a fellelhető életrajzi adatokkal. A személyi adattár - technikai okokból - ezúttal csak 1944-ig tartalmazza a tisztségviselők életrajzi adatait, kivételt csak a hivatal elnökeivel tettünk. A kötetben felsorakoztatott dokumentumokat, a mintegy 7000 oldalt, a mellékelt CD-ROM-on kutathatóan közreadjuk, ezzel is bátorítva az egyes részterületek elmélyültebb tanulmányozását, az összefüggések feltárását, a még hiányzó további tanulmányok megjelentetését. Benke Zsófia 10
