Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Bevezetés - 2. Iparjogvédelem a Szabadalmi Hivatal működése idején 1896-1920
117. 1908:LV te. A kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Őfelsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten, 1907. évi október 8-án kötött és az 1908. évi XII-ik törvénycikkbe iktatott szerződés XVI. és XVII. czikkeinek kiegészítése tárgyában létrejött pótszerződés becikkelyezéséről. Magyar Törvénytár 1908. évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, 1909. 1239-1243. p. Az 1009- sz. miniszteri indokolás, a közgazdasági bizottság 1014. sz. jelentése. Képviselőházi Irományok 1906-1911, XXX. kötet, 435-438, 452-453. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 390. sz. országos ülés. Képviselőházi Napló 1906-1911, XXII. kötet, 310-311. p. 118. 1911 :XI. te. A szabadalmazható találmányoknak, a mintáknak és a védjegyeknek kiállításokon való időleges oltalmáról. Magy ar Törvénytár 1911. évi törvénycikkek. Franklin Társulat. Budapest, 1917. 427-430. p. A 240. sz. miniszteri indokolás, a közgazdasági bizottság 251. sz. jelentése. Képviselőházi Irományok 1910-1915, IX. kötet, 114-116, 185-187. p. A közgazdasági bizottság kézírásos jelentése. K 2-A-X1V.5.-40 (1911) Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 135. országos ülés. Képviselőházi Napló 1910-1915, VI. kötet, 420-421. p. 119- 1912: LV. te. A tengerészeti ügyekben való bíráskodás tárgyában, továbbá a találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. te. és a m. kir. közigazgatási bíróságról szóló 1896:XXV1. te. módosítása tárgyában. Magyar Törvénytár 1912. évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, 1913- 636-638. p. 331- sz. miniszteri indokolás. Képviselőházi Irományok 1910-1915, XI. kötet, 330-332. p. 120. 1913:VIII. te. Az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi június hó 2-án aláírt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről. Magyar Törvénytár 1913- évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, 1914. 65-83. p. A 750. sz. miniszteri indokolás, az igazságügyi bizottság 756. sz. jelentése. Képviselőházi Irományok 1910-1915, XXV kötet, 195-268. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 446. országos ülés. Képviselőházi Napló 1910-1915, XVIII. kötet, 214-215. p. (120) Részlet az ipari tulajdon védelmére Washingtonban aláírt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről 12011 szóló törvényjavaslat miniszteri indokolásából (1913) 760. szám. 197 egyezményeket iHjczikkelyező 1908. évi LU. t. ez. 0. §-ában foglalt rendelkezés továbbra is teljes mértékben hatályban marad, vagyis a washingtoni nj egyezményeket megerősített vagy ezekhez utóbb csatlakozott Unió-államokban megszerzett ipari tulajdonjogok tekintetében is alkalmazást fog nyerni, áttérek az uj egyezmények közelebbi ismertetésére. A) Az Ipari tulajdon védelmére 1883. évi márczius hó 20-án Pártiban létesült • 1900. évi deezember hó 14-én Bruxelleaben ét 1911. évi junlut hó 2-án Washingtonban módosított Unió-szorzódét. Ezen egyezmény stiláris természetű módosításairól, bár ezek számosak, itt csak egész általánosságban kívánok megemlékezni. Külön Felemlítem lőnek csak egyet tartok, az • état« (állam) szónak egyes, széleskörá autonómiám szert tett gyarmatországokrá való tekintettel az új szövegben a »pays- (ország) szóval való következetes helyettesítését. Ezekben az egyezményekben a szóban forgó módosításnak, a molylyel több ifjabb időben létesült nemzetközi egyezményben (igy a berni nemzetközi szerzői jogi egyezménynek a berlini revízióimba konferenceián megállapított szövegében) is találkozhattunk, semmiféle tárgyi jelentősége sincs, a mi már abból is megállapítható, hogy a régi egyezményekben és pedig ügy a párisi főegyezményben, minta madridi megállapodásokban a szóban forgó két kifejezés felváltva használtatott (1 párisi Unió 6., 6., 8. csikkéit és madridi egyezmény 1., 5., 6., 7., 8., 9., 9. b. czikkeit). Aj 1. cnkkbrj Az 1. csikk annyiban tér el a légi egyezménytől, hogy a szerződést aláirt országoknak, mint az Unió köteléket alkotóknak névszerinti felsorolás» az új egyezményben meliőztetett és pedig azért, mert az utólagos kilépések és csatlakozások következtében a régebbi felsoroló* » tényleges viszonyoknak már nem felelt meg, egy újabbi felsorolás pedig a várható csatlakozások következtében szintén csak rövid ideig felölhetne meg a szabatosság követelményeinek. A 2. enkkhez. A 2. czikkben az egyezmény által megállapított kölcsönös védelmi kötelezettség a használati mintákra is kiterjesztetett. Ámbár a régi egyezmény- hez tartozó zárjegyzőkOnyv első pontjának azon rendelkezése, mely szerint az ipart tulajdon« kifejezés a legtágabb érteh-niliou veendő, semmi kétséget sem hagy az iránt, hogy a védelmi kötelezettség a használati mintákra is kiterjed, mindazonáltal az esetleges félreértések elkerülése czéljából a módosítás kívánatosnak jelentkezett. Magyarországot egyébként e módosítás nem érinti, mert külön térvényünk a használati mintákról nincs s mert azon tárgyak. melyek egyes külföldi törvényhozások által ezen fogalomkörbe vonattak, nálunk részben a szabadalmi törvény, részben a mintaoltalmi szabályok alapján eddig is oltalmat élveztek Ezenkívül a 2. czikkben vétetett fel az eddigi 10 h. czikkben foglalt rendelkezés, a mely a külföldiek részére a honosokat megillető elbánást a 68
