Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Bevezetés - 1. Iparjogvédelem az 1895. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően
12/3 741. siám79 MêUékiet a 741. s»dmú irományáé. Indokolás, „a találmányi szabadalmakról“ szóló törvényjavaslathoz. A találmányok oltalmának czélja és szükségessége abban áll, bogy a feltaláló szellem és anyagi munkája jutalmaztassak és mindamellett annak gyümölcsei a feltaláló jogainak kellő korlátozása által az összességnek biztosíttassanak. Ha tehát egyrészről az állam érdekében áll, bizonyos jogok biztosítása által a kutató észnek, az emberi jólétét előmozdító közbasznó működésért a gyakorlati találmányok ellenértékét képviselő bizonyos hasznot kilátásba helyezni, másrészről ily előjogok az ipari haladást korlátozó és zsibbasztó hatással bíró egyedáráságokra nem fajulhatnak. E kettős szempont érvényesitéséből eredtek a szabadalmi törvények legelőször Angliában. Ott ugyanis már az általános polgári törvények szerint a korona jogosítva volt új találmányok érdekében kizárólagos jogokat adományozni. De ezen szabadalmak már több ízben megtámadásra szolgáltattak okot, és midőn nevezetesen I. Jakab király uralkodása alatt tömegesen adattak ki a szabadalmak, nemcsak mindenféle iparczikkek előállítására, de még számos czik- kel való kereskedésre is azok ellen végteleuné vált a felmerülő panaszok sora és szükségessé vált az 1628. évi parlamenti acts, mely mindenuemü egyedárúságokat, mint vételre, eladásra és gyártásra való kizárólagos jogokat, teljesen érvényteleneknek nyilvánította, de kivételképeu megállapította, bogy ily érvéuyteleuség nem vonatkozhatok oly szabadalmakra, melyek legfeljebb tizennégy évre valamely tárgynak vagy készítési módnak valóságos és első feltalálójának engedélyeztetnek. Minthogy ezen törvény a szabadalmak engedélyezését tizennégy évre, mint leghosszabb határidőre szorította, aunak hosszabbítására külön törvényhozási tényre volt szükség, mely a parlamenthez beadott külön kérvény utján kérelmeztetek Az eddig fennállott szabadalmi eljárás oly formaságokhoz volt kötve és annyira nehézkes volt, hogy a szabadalmi reform keresztülvitele általános óhajt képezett, mely óhaj, több 1829. és 1833-ban sikerteleu maradt kísérlet után, az 1835. évi szeptember 10-én szentesített törvény által teljesült. Lényegtelenebb módosítások következtek ugyan be még 1844., 1848. és 1851. évben, azonban csak 1852. évben sikerült valóságos reformot keresztülvinni »a szabadalmi ügyet módosító törvény (Patent Law Ameudemeut Act)« utján, mely 1852. évi julius 1-éu szentesittetett, azonban a régibb törvényeket uem szünteti meg, hanem azokat csak kiegészíti, mely számosabb új javaslat daczára még mai napig is képezi Nagy-tíritáaiában a szabadalmi eljárás alapját. (12) Részletek a találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat miniszteri indokolásából (1895) 25
